A Győri Püspökség Körlevelei, 1896
Tartalomjegyzék
53 latokon az illetékszabályok io. §-a értelmében az ugyanazon szabályok 117. §-ának 3. pontjában kimondott következmények terhe alatt a kiállítás czélja szembetűnően feljegyeztessék. — Ha az 1895. évi október hó i-je után történt egyházi anyakönyvezésekről a felek nem egyházi (felekezeti) czélra kívánnak kivonatokat, vagy családi értesítőket, azok, mint közönséges bizonyítványok, az illetéki díjjegyzék 6-ik tétele, illetőleg 21. tételének a) bb) pontja értelmében ivenkint 50 kros bélyeg alá esnek. Ellenben az 1895. évi október hó i-je előtti bejegyzésekről csakis azokban az esetekben lehet bélyegmentes kivonatokat kiadni, a mely esetekben a polgári anyakönyvekből vett kivonatokat is az 1895. évi junius hó 29-én 60.000 sz. a. kelt m. kir. belügyministeri utasítás (1895. évi Rendeletek Tára 71. sz. a.) 45. §-a értelmében a bélyegmentesség megilleti. Győr, 1896. junius 3. A 111. kir. belügyminister 1896. február 12-én 13,658. sz. a. kelt rendeletében kimondotta, hogy »a polgári házassági kihirdetés alól való felmentés megadása semminemű, bár magában véve nemes czélu, adománytól függővé nem tehető, s az, vájjon a felek adakoznak-e valamely czélra, vagy nem, a felmentés megadásának vagy megtagadásának kérdésére nézve legkisebb befolyással sem lehet .» (Anyakönyvi közlemények 1896. évf. 10. szám.) A m. kir. belügyminister 1896. január 28-án 4536. sz. a. kelt határozata: »Azon okirat, melyben a házasuló felek az A. T. 57. §-a értelmében kijelentik, hogy köztök házassági akadály nem forog fenn, szabályszerűnek tekintendő akár kir. közjegyzői, akár hatósági hitelesítéssel van ellátva. Ilyen hatóság lehet a kir. bíróság, a közigazgatási hatóság, a községi elöljáróság, vagy pedig az illetékes anyakönyvvezető. — Miután pedig Austriában az anyakönyvvezetést általában az egyházi hatóság végzi, az illetékes lelkésznek hitelesítése a szóban forgó okiratot szabályszerűvé és elfogadhatóvá teszi.« (Anyakönyvi közlemények 1896. évf. 10. sz.) Győr, 1896. junius 3. A ni. kir. belügyminister 1896. évi 18,053. sz. a. kelt határozata. H. vármegye közigazgatási bizottságának. Az 1894. nov. 6-án tartott ülésében 1128. sz. a. hozott határozatát, melylyel T. J. s.-sz-i r. k. plébános az iránti kérelmével, hogy a M. község területén fekvő és lelkészi javadalmazásához tartozó ingatlan állami adója után az 1892. évre kivetett községi pótadó fizetése alól fölmentessék, másodfokban elutasíttatott, az az ellen T. J. r. k. lelkész által közbetett felfolyamodás folytán felülvizsgálván, azt a vallás- és közoktatásügyi minister úrral egyet- értőleg megváltoztatom s nevezett lelkészt a M. községben a lelkészi javadalmazásához tartozó ingatlan után kivetett községi pótadó fizetésének kötelezettsége alól fölmentem. Mert a canonica visitatio szerint nevezett r. k. plébános a m-i ingatlanokat, a m-i lelkészi teendőkért, lelkészi javadalmazásként bírja; már pedig az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a a lelkészeket ily javadalmaik után a községi adó fizetése alól fölmenti. A közigazgatási bizottság megfelebbezett határozatának azon indoka, hogy a községi pótadó nem a kérdéses ingatlan jövedelme után, hanem az ingatlan 940. sz. Polgári házasság és állami anyakönyvvezetésre vonatkozó ministeri határozatok. 941. SZ. Lelkészi javadalmazáshoz tartozó ingatlanok után községi pótadó nem vethető ki.
