A Győri Püspökség Körlevelei, 1896
Tartalomjegyzék
27 3°. §•> A XVII-ik lap első rovatában feljegy^endő az anyakönyvi kivonatok átlagos jövedelmének io°/o-a mint az anyakönyvek vezetésével járó irodai költség. Az anyakönyvi kivonatok öt évi átlagos jövedelmének (21. §.) io°/0-a csak ott vehető fel kiadásba, ahol az anyakönyvek vezetésével járó irodai költségek nem a templomvagyon jövedelméből fedeztetnek. Ezen körülmény az esperes (főesperes) által kiállított bizonylattal igazolandó. 3i- §• A XVlII-ik lap első rovatában azon fizetéseket kell feljegyezni, melyek a lelkészi jövedelmet valamely kötelezettség czimen terhelik. Ide tartoznak, különösen olyan helyeken, melyeken a lelkész nem kap természetben lakást vagy lakbért, a tényleg fizetett lakbér összege; a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása; a lelkészség javadalmazásához tartozó ingatlanokra felvett kölcsönök kamatai és törlesztése; lótartási átalány és fuvarköltség. Ellenben fel nem vehetők azon kiadások, melyek ezen rendelet 12-ik szakaszában felsorolvák. A második rovatba ezen kiadások összegezve jegyzendők be. A lakbér Összege a szerződés másolatával igazolandó, a másolatot a községi (városi) elöljáróság igazolja. Egy segédlelkész tartásáért, hacsak szerződés vagy alapítvány következtében más intézkedés nem áll fenn, 200 azaz kétszáz frtnál több nem számítható fel. A tényleg, állandóan alkalmazott segédlelkészek számát az egyházmegyei hatóság igazolja. Az ingatlanokon nyugvó kölcsönök törlesztése és kamatai fejében fizetett összeg az ide vonatkozó okmány másolatával igazolandó. A másolatot a községi (városi) elöljáróság hitelesíti. Mindazon lelkészek, akik a vallásalapból, vagy más forrásból lótartási átalány vagy fuvarköltség czimen jövedelmet élveznek és ezen jövedelmet a bevallási ivek XIII-ik lapján (26. §.) bevallották, itt kiadás gyanánt írhatják be. Ha a helyi körülmények, nevezetesen a fiókegyházak nagy távolsága egy vagy két ló tartását szükségessé teszik, a lelkész indokolt előterjesztésére, melyet az esperes (főesperes) véleményezés mellett ir alá, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lótartási átalány beszámítását azoknak is engedélyezheti, akik e czimen átalányt nem kapnak. Az igy engedélyezett, beszámítandó összeg azonban egy ló tartására 63 azaz hatvanhárom frtnál több nem lehet. E czimen ugyanis a vallásalap nagyobb összeget engedélyezni nem szokott. Ha a helyi körülmények szerint állandó lótartásra ugyan nincs szükség, de a lelkésznek a fiókegyházak ellátása költséget okoz és ezen czimen semmi jövedelmet nem kap, a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a lelkésznek indokolt és az esperes (főesperes) által támogatott kérelmére 50 azaz ötven frtot meg nem haladó fuvarköltség beszámítását engedélyezheti. 32. §• A XIX-ik lap első rovatába iktatja a lelkész azon misék számát, melyek elvégzését más lelkésznek köteles átengedni, mert azokat maga elvégezni nem képes. A 2-ik rovatba jegyzi az átengedett misék után járó dijak összegét. Az elvégezhető misék számát minden egyházmegyében az egyházmegyei hatóság állapítja meg. Miután pedig a megállapított számot meghaladó miséket más áldozárnak tartozik a lelkész átengedni, azért az ezek után fizetett összeget kiadásképen írja be. Ha az átengedett misékért az alapitó levélben semmi határozott összeg sem állapíttatott meg, az egyházmegyében szokásos misedijak számítandók.
