A Győri Püspökség Körlevelei, 1896
Tartalomjegyzék
23 A 2-ik rovatban ezen jogokból, jogosítványokból és iparüzletekből eredő haszonvételek pénzértékét kell feljegyezni egyenkét. A 3-ik rovatba írandó az összes jövedelem készpénzben. A haszonvételek pénzértéke a létező bérszerződések hiteles másolatával igazolandó. Ha ilyenek nincsenek, az öt évi (1891 —1895.) átlagos haszonvételt a községi (városi) elöljáróság igazolja, amely bizonylatot kis- és nagyközségben a főszolgabíró is aláir. 18. §. Az V-ik lap első rovatába bejegyzi a lelkész mindazon szolgáltatásokat, melyeket a plébániához tartozó hívek évenként visszatérőleg akár párbér, akár más név alatt készpénzben vagy terményekben teljesíteni tartoznak és pedig az anya- és fiókegyházak szerint külön-külön. Ezen bejegyzésnél tüzetesen ki kell tüntetni az egyéni szolgáltatás jogalapját, mértékét és módozatát. Nevezetesen azt is, váljon a szolgáltatás párok, házak, telkek vagy igásmarhák szerint történik-e? Váljon az özvegy férfiak és nők fizetnek-e és ha igen, mily arányban? Ha ugyanazon plébániában az egyes szolgáltatások kulcsa, illetve módozata különböző, például a pénzbeli szolgáltatás páronként, a terménybeli szolgáltatás házak vagy telkek szerint történik, akkor ezen szolgáltatások egymástól elkülönítve jegyzendők be. Minden egyes szolgáltatásnál fel kell jegyezni a szolgáltatásra kötelezettek számát is. A 2-ik rovatba jön a szolgáltatások pénzértéke úgy, amint az a fenálló jog szerint a lelkészt megilletné, habár az tényleg be nem folyik is; ellenben a 3-ik rovat arra szolgál, hogy abban a lelkész a tényleg befolyó jövedelmet jegyezze fel az 1891 —1895. öt év átlaga szerint. A szolgáltatások jogalapja, mértéke és módozata a canonica visitatio vagy más alapokmány ide vágó tételének másolata által igazolandó, mely a községi (városi) elöljáróság és a kerületi esperes aláírásával hitelesítendő. Ezen másolatokat az esperesek bevallásánál a főesperes írja alá. A természetbeli szolgáltatások pénzértékét, ha erre nézve a canonica visitatio nem tartalmaz rendelkezést, a helyi árak 1891 —1865. öt évi átlaga szerint a községi (városi) elöljáróság állapítja meg. Ezen megállapítást kis- és nagy községekben a főszolgabiró esetleg észrevételeinek feljegyzése mellett aláírni köteles. A szolgáltatásokból tényleg befolyó évi jövedelem első sorban a lelkész párbérnaplója alapján, az 1891 — 1895-ig terjedő öt év átlaga szerint állapíttatik meg és ez esetben bizonyító okmány gyanánt a párbérnaplónak az esperes által gondosan átnézett és hitelesített másolata szolgál. Ha ilyen napló nem létezik, akkor a tényleg befolyó évi jövedelmet a községi (városi) elöljáróság által kiállított bizonylattal kell igazolni, amely bizonylatot a kerületi esperes esetleg észrevételeinek feljegyzése mellett aláirni tartozik. A tényleg befolyó jövedelem pénzértékének egy hatodrésze behajtási költség czimén levonandó és a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság a »Megállapított jövedelem« rovatába a levonás után fennmaradt összeget fogja beiktatni. Ha valamely szolgáltatás merőben a szokáson alapulván, sem a canonica visitatio, sem más hitelt érdemlő okirat által nem igazolható, a lelkész az erre vonatkozó bizonylatot a szolgáltatásra kötelezettektől szerzi meg. Ha ezek a bizonylat kiadását bármi okból megtagadnák, az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság, a lelkész Írásbeli megkeresésére, a kötelezettek meghallgatása mellett, a gyakorlaton nyugvó szolgáltatás alanyát, mértékét és módozatát jegyzőkönyvileg állapítja megás ezen jegyzőkönyv fog bizonyítékul szolgálni.
