A Győri Püspökség Körlevelei, 1896

Tartalomjegyzék

tárgyát, hogy más, mint az eredeti bejegyzést visszatükröző anya­könyvi kivonat kiadásának lehetősége teljesen ki van zárva, s ehez képest folyamodó kérelmét nem volt módomban teljesíteni. De a felhozottakon kivül már azért sem, mert a törvényes születésű és az utólagos házasság által törvényesített gyermekek közt, különösen az el s ő s z ü 1 ö 11 s é g- ből származó jogokat illetőleg, lényeges kiilömbség van, valamint, hogy az utólagos házasság által törvényesített gyermekek nem »törvényes«, hanem »tör­vényesített« gyermekek. (Anyakönyvi közlemények 1896. évi. 7. szám.) Győr, 1896. márczius 20. A m. kir. belügyminister 1896. február n-én 7663. sz. a. kelt határozatában kimondotta, »hogy a latin és görög szertartásu katholikus felek házasságából származott gyermekek az 1814. évi október hó 4-én 23,034. szám alatt kelt királyi rendelet1 értelmében nemükre való tekintet nélkül az apa vallását követik«. (Anyakönyvi közlemények 1896. évf. 8. sz.) Győr, 1896. márczius 20. 586. sz. Latin és görög szer­tartásu kath. házasok gyermekei­nek vallása. A m. kir. belügyminister 1896. febr. 7-én 5175. sz. a. kelt intézvényében foglalt elvi kijelentések : » A gyermekek vallására nézve kötött megegyezés a házasság megkötése előtt érvényre nem juthat, érvényesülése tehát csak a házasságkötés időpontjával kezdődik .......... A megegyezés az 1894. évi XXXII. t.-cz. 1. §-a ér telmében a házasság idejére és esetére, vagy feltételezése mellett köttetik, és ehez képest csak a házasság megkötése idejében és esetében válik hatályossá. Ebből az alaptételből következik, hogy: a) a megegyezés egyáltalán nem válik hatályossá, ha a felek között házasság nem jön létre ; b) hogy a megegyezés törvényes föltétele, t. i. a törvényben előirt valláskülönbség a felek között, valamint az, hogy a megegyezésnek az apa vagy az anya bevett vagy törvényesen elismert vallására kell szólni, a házasságkötés ideje szerént itélendők meg, úgy, hogy ha pl. a házasulok a megegyezés után, de a házasságkötés előtt egyvallásuakká válnak, vagy ha a megegyezésben megálla­pított vallás a házasságkötéskor már egyik házasulónak sem képezi vallását, a meg­egyezés erejét veszti; c) és ebből következik nevezetesen az is, hogy a házasulok a megegyezést - az általános jogelvekkel is megegyezőleg 1— közös beleegyezéssel a házasság­kötés előtt megváltoztathatják, és vissza is vonhatják; d) végül, hogy ha a gyermekeik vallására nézve egy ességre lépett felek házassága biróilag felbontatván, ugyanazok a felek később újabb házasságot kötnek egymással, a korábbi házasságuk felbontásával érvényét vesztett megegyezés az újabb házasság megkötése daczára sem éled fel.« (Anyakönyvi közlemények 1896. évf. 8. szám.) Győr, 1896. márczius 20. 587. sz. Vegyes vallásu háza- sulók meg- egj'ezéséről a gyermekek vallása iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents