A Győri Püspökség Körlevelei, 1893

Tartalomjegyzék

31 nak és lelkiismereti szabadságának megfelelő módon rendeztessék, s most ezen egy kérdés helyébe négy újat kaptunk. A magas kormány kijelentette ugyan, hogy a rendelet s az 1868. Lili. t.-czikknek a szülők jogát sértő rendelkezései hatályon kívül fognak helyeztetni, de ugyanekkor a megváltoztatandó czikk helyébe az általános polgári anyakönyveket, az izraelita vallás receptióját, a vallás szabad gyakorlatát s elvileg a polgári házas­ságot jelezte behozandónak. Oly többlet ez, a melynek hallatára a nemzet minden tagja önként is ösz- szehasonlitást tesz az uj egyházpolitikai programm és a februári rendelet között, a négy reformkérdés s a magyar hazánk történeti fejleményei s tényleges szükség­letei között. Önként tolul fel a kérdés: ha az a 68-iki törvény a kormány beismerése szerint a szülők jogát sérti, miért nem módosíttatik az egyedül ? És ha az, mint egy­úttal a kath. vallás hitelveivel ellenkező, hatályon kívül helyeztetik, miért kerestetik helyette kompenzáczió, miért hozatnak vele kapcsolatba oly főbenjáró más reformok, a melyek egyikére is a nemzetek bármelyike csak válságos körülmények között, hosszú küzdelem után és nehezen határozza el magát ? Ezek a kérdések bennünket is, a magyar kath. egyház főpásztorait foglal­koztattak 1892. évi decz. 15-én tartott konferencziánkon s tekintetbe vévén úgy val­lásunk elveit, mint hazánk jól felfogott érdekeit és a szanálandó bajok természetét: a programmba felvett négy egyházpolitikai reformjavaslatot, már elvi kijelentésökben is, úgy vallásunk mint hazánk érdekeire nézve károsnak találtuk. I. A vegyes házasságokból származó gyermekek vallási hovatartozása. Mielőtt a négy uj javaslat taglalásához fognánk, legyen szabad annál a kér­désnél megállapodnunk, a mely jelenlegi vallási súrlódásainknak forrását képezi: a februári rendeletnél. Ez a tulajdonképeni napi kérdés, a melynek megoldása közszükségletet képez s a mely a mint minden más kérdéstől függetlenül támadt, úgy most is függetlenül létező az uj programm négy javaslatától. A ki azon komoly törekvéstől van áthatva, hogy az állam érdekeinek biztosítása mellett a vallásos nyugalom és béke hazánkban visszaállittassék, annak minden előtt ezen egy régi kérdést kell tisztába hoznia. A februári rendelet tisztán vallási kérdésben intézkedik, a vegyes házassá­gokból származó gyermekek vallási hovátartozásáról; mert eltekintve attól, hogy az anyakönyvezés, a melyre ama rendelet vonatkozik, csak folyománya a hitvalláshoz való tartozásnak, ugyanazon rendelet egyenesen azon czélból bocsáttatott közre, hogy az 1868. évi Lili.-czikk, mint imperativ és cogens törvénynek érvény sze­reztessék. Úgy az 1868. Lili. t.-cz., mint a februári rendelet, mely az 1868-iki tör­vény érdekében adatott ki, már magában véve, mint tisztán vallási kérdésben intéz­kedő törvény és rendelet, túllépett az állami hatalomnak általunk azért is tisztelt, mert Istentől eredeti jogkörén, és sérelmes szentegyházunkra nézve. De súlyos az a sérelem is, amelyet ama rendelet és törvény concret intéz­kedése ejt szentegyházunknak és híveinknek alkotmányilag biztosított jogán.

Next

/
Thumbnails
Contents