A Győri Püspökség Körlevelei, 1893
Tartalomjegyzék
8 s az azon időre esedékes összes járulékokat késedelmi kamataival együtt utólagosan befizetni magukat kötelezik. 3. Az 1891. XLIII. t.-cz. 10. §-a szerint az országos tanítói nyudij- és gyámintézet kötelékébe tartozó népoktatási tanintézetekbe járó tankötelesek után hozzájárulás czimén évenkint és fejenkint 15 kr. fizetendő. Ezen járulék a beiratkozott tankötelesek után mindazon iskoláknál szedendő be, amelyek után az iskolafentartói dij kivetve van, még akkor is, ha az illető iskolánál az az időszerint működő tanító nem volna tagja az országos tanítói nyugdíj-intézetnek. Ellenben nem szedendő be azon járulék: a) az óvodák (gyermekkertek) növendékeitől; b) azon tanintézeteknél, melyeknek fentartói és tanítói az 1875. XXXII. t.-cz. 31. §-a alapján az országos tanítói nyugdíj- és gyámpénztárhoz való hozzájárulástól felmentettek, éspedig: az 1891. XLIII. t.-czikk hatálybaléptéig külön nyugdíj-intézetükbe már felvett tanítókra nézve működésük tartamára feltétlenül, az 1892. évi január i-től újonnan alkalmazott tanítókra nézve azonban csak abban az esetben, ha az illető iskolafcntartó az 1891. XLIII. t.-cz. 13. §-ában foglalt feltételeket teljesiti s ennek folytán részére a felmentés továbbra is megadatott. A szóban levő járulék minden iskolai év kezdetén, első ízben tehát az 1892/3. tanév kezdetén a behatások alkalmával szedendő be és az 1891. XLIII. t.-cz. 12. §-ában megjelölt közegek által a beiratkozott tanulók létszámát igazoló bizonyítvány és a beszállítandó összegről kiállított ellennyugta kiséretében az illetékes kir. adóhivatal pénztárába az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára a tanulók létszámának megfelelő teljes összeggel egyszerre szállítandó be, szabadságukban állván az iskolafentartóknak a dijak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalan- sága, vagy átalános tandíjmentesség esetén, az 1891. XLIII. t.-cz. 10. §-a értelmében az iskolamulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni. Oly czélból, hogy a befizetések kellőleg ellenőriztethessenek, köteles a tan- felügyelő a beiratkozott tankötelesek számát az egyes tanintézetek szerint egy-egy összegbe foglaltan 1893. évtől kezdve minden év január havában a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. ministerium számvevőségének kimutatni. 4. Az 1891. XLIII. t.-cz. 16. §-ában foglaltak szerint az 1875. XXXII. t.-cz. 38. és 39. §-ai hatályon kívül helyeztetvén, ezen §§-ok alapján nyugdij-igényt 1892. évi január i-től kezdve senkisem biztosithat. Minthogy pedig másrészt az 1891. XLIII. t.-cz. 14. §-ának utolsó bekezdése szerint az ezen törvény életbeléptéig szerzett igények fentartatnak és nyugdíjazás esetén figyelembe veendők, ennélfogva mindazok, kik az uj törvény életbe lépte előtt az 1875. XXXII. t.-cz. 38. és 39. §-ai alapján jogot már szereztek, az ezen §§-ban foglalt módozatok és befizetések mellett a 38. §. alapján és már tényleg biztosított nyugdíjigény erejéig a nyugdíjintézetnek továbbra is tagjai maradhatnak, illetőleg a 39. §. értelmében a rendes nyugdíjon felül biztosított nyugdijtöbbletre való igényüket továbbra is megtarthatják, mire vonatkozó nyilat- kozattételre^a többletet biztosított tanítók a tanfelügyelő által hivatalból felhivandók.
