A Győri Püspökség Körlevelei, 1892
Tartalomjegyzék
13 sági elválás, vagy valami saját hibája miatt özvegyi nyugdiját elvesztette, vagy ilyet nem is nyert, utóbbiak azonban csak az esetben, ha életben maradt szülőjök kérelmezné, vagy ha az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében gyámkirendelés szüksége forogna fenn, vagy ha az életben maradt szülő' magaviseleté miatt az illetékes hatóság az árva érdekében kívánatosnak tartaná. Az ily árvák gyámpénze neveltetésük tartama alatt a nyugdíjalapból az illető árvaház javára szolgáltaik ki. E czélnak megfelelő árvaházak létesítésére és ezek fentartási költségeinek fedezésére az országos tanítói nyugdíjalap rendkívüli jövedelmei és annak előre nem látott bevételei fordítandók. Kellően indokolt esetekben a vallás- és közoktatásügyi minister kivételesen megengedheti, hogy a teljesen szülőtlen árva eltartása és nevelése a gyámhatóság által kirendelt gyám vagy pedig a gyámhatóság által ajánlott, úgy anyagi, mint erkölcsi biztosítékot nyújtó rokon gondjaira bizassék, mely esetben az árvát illető gyámpénz is gyámjának, illetőleg rokonának kezéhez folyósítandó. 10. §. A nyugdíj- és gyámalap jövedelmei közé felveendő az oly népoktatási tanintézetbe járó tankötelesek után hozzájárulás czimén évenként fizetendő 15 kr, mely tanintézetek tanítói az 1875: XXXII. t.-cz. 2. §-a, illetve ezen törvény 1. §-a értelmében a nyugdíjra jogosítottak sorába felvétettek. Ezen hozzájárulási dij első sorban a szülőktől szedendő be, másodsorban az iskolafentartóktól; szabadságukban állván ezeknek a dijak fedezésére a szülők beigazolt vagyontalansága, vagy átalános tandíjmentesség esetén az 1868: XXXVIII. t.-cz. 4. §-a értelmében fizetendő iskolamulasztási bírságokból befolyt pénzösszeget igénybe venni. 11. §. Egész 40 évi szolgálata tartama alatt köteles mindenki évenkint a nyugdíj- és gyámalap javára a jelen törvény értelmében a beszámítható fizetésének, vagy, a mennyiben a 300 frtot el nem érné, a részére biztosított teljes nyugdíj 20/0-át fizetni. 12. §. Az 1875: XXXII. t.-cz. 28. és 29. §-aiban foglalt és a jelen törvény által változást nem szenvedett, valamint a jelen törvény 10. és 11. §-aiban felsorolt dijakat az iskolafentartók, illetve az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az 1876: XXVIII. t.-cz.*) 9. §-a értelmében alakított iskolaszékek saját szavatosságuk mellett kötelesek minden polgári év első két havában a községi adópénztárba beszolgáltatni, illetőleg késedelmes fizetés esetében a behajtás iránt intézkedni; mi végből az iskolafentartót terhelő évi dijakról az iskola szükségleteinek fedezéséről való gondoskodás alkalmával egyidejűleg tartoznak intézkedni; a tanítók közvetlen terhét képező járulékokat azonban az illetőknek állomásaikkal egybekötött javadalmukból tartoznak levonni. Ha a fizetésre kötelezett vonakodása miatt ezen járulékok beszedése akadályba ütköznék, az iskolaszék megkeresésére a behajtást az illető községi elöljáróság eszközli. Mulasztás esetén a hátralék után az állami közadókra nézve megállapított °|0 késedelmi kamat fizetendő, s a mulasztást elkövetett fél, iskolaszék vagy községi *) A népiskolai hatóságokról.
