A Győri Püspökség Körlevelei, 1891

Tartalomjegyzék

67

díjazandó meg. A magánfeleknek portómentes hatóságokhoz ezek felszólítására köz- szolgálati ügyekben irt leveleikért, valamint a többi pontok alatt felsorolt többi portómentes levélért, az ajánlási dijat a feladáskor meg kell fizetni. Kivételt képeznek a magyar tudományos akadémiának saját könyvkiadványait tartalmazó keresztkötésti küldeményei, valamint a községi kézbesitó'knek az árvaszékek Vagy bíróságok czimén feladott és okiratokat tartalmazó leveleik, továbbá az egyetemi tanács és végre a Tisza-szabályozó-társulatok levelezése, melyek az ajánlási dij alól is mentesek.

A portómentességre igényt tartó levelek külkellékei tekintetében a portómentességi szabályok E/. pontja a következő' szabályokat állapítja meg.

„Minden portómentes levélnek a hivatalos pecsét lenyomásával, vagy rag- j egy ével (Vignette) kell lezárva lennie (kivéve, ba a feladó hivatalos pecséttel ellátva nincs), a boríték czimoldalának felsó' jobb sarkára fel kell írni a küldó' nevét és ha ez nem hatóság, testület vagy intézet, hanem valamely közeg, ebbeli minó'ségét, ez utóbbi a czimben is mindig kiteendó', ha a levél egyes személyhez szól. Végre a, boríték alsó balsarkán záradékban ki kell tüntetni azt, hogy a levél portómentes ügyet tartalmaz. A fennebbi B. czikk 1. és 2. pontja alatt a jelzett levelezéseknél záradékul elég ba „Hivatalból“ megjelölés használtatik. Portóköteles czimzettekliez intézett hivatalos levelekre „Közszolgálati ügyben portómentes“ záradékot kell felírni.

Azon leveleken pedig, melyek portóköteles feladóktól közszolgálati ügyekben portómentes hatósághoz intézteinek, záradékul ki kell tenni : „hivatalos felszólítás

folytán

................................ügyben, portómentes.“

„A fennebb eló'sorolt többi portómentes levelezésnél, éppúgy, mint a hivatalos felszólításra irt leveleknél, a záradékban mindig ki kell fejezni a levelezés tárgyát képező' ügyet is, pl. vallás, oktatási, ujonczozási, szegénységi stb. ügyben portómentes, vagy ahol el van rendelve, az illető' ministeri rendelet számát, melylyel a portómentesség engedélyeztetett. “

„Ha valamely portómentes szállítás végett postára adott levél a most elmondott külkellékeknek nem felel meg, a postahivatalok kötelesek azt kelló' felvilágosítás mellett a feladónak visszaadni.“ Ha azonban ez a posta elindulása eló'tt már nem lehetséges, a levelet kelló'leg megdijazva el kell szállítani. A leadó postahivatal, ba az ily levél czimzettje azt állítja, hogy a levél tartalmánál fogva portómentes, a borítékot tó'le visszakérvén, arra a czimzett által a feladó hatóság intézvényének rövid tartalmát és számát felíratja és a levelet neki portómentesen kiadja, a borítékot azonban a térti levelek jegyzékébe felveszi és azzal együtt az eló'ttes posta és távirda- igazgatóságnak felterjeszti, mely a portót attól szedi be, ki a levelet feladta anélkül, hogy azt a portómentes kezelésére szükséges feljegyzéssel ellátta volna.“

A „Postai Tariffák“ 67-ik §-a szerint a kocsipostával portómentesen szállíttatnak :

1. a) „bankjegyeket, értékpapírokat, drágaságokat (rendjeleket), érczpénzt és nyers állapotban levó' nemes fémeket tartalmazó küldemények, ba a feltétlenül portómentes polgári és katonai hatóságok és hivataloktól (L. a 25. §. B. 1. és 2. pontjait) ugyan ilyenekhez vannak intézve.“

b) „a községek által beszedett adópénzek és állami illetékek, (köztük az országos tanitói nyugdíjalapra teljesített befizetések, ha az adóhivatalba, illeték sza-