A Győri Püspökség Körlevelei, 1891
Tartalomjegyzék
30 % visszás állapotok megszüntetése czéljából ezennel kijelentem, hogy a lelkészi és a tanítói állomásoknak egyesítését általánosságban meg nem engedem, miért is tisztelettel felkérem a fó'batóságot, hogy a mennyiben hasonló egyesítés a hatósága alá tartozó hitfelekezeti iskoláknál előfordult volna, a kettős állomások szétválasztása és a tanítói állásoknak kellően képesített tanítókkal betöltése iránt intézkedni méltóztassék. Minthogy azonban lehetnek oly rendkívüli helyi viszonyok, melyek a lelkészi és tanítói állomások időleges egyesítését indokolttá teszik, hajlandó vagyok esetról-esetre a főhatóság eló'zetes felterjesztése alapján a szükséghez képest az engedélyt megadni a lelkészi és tanítói állomások ideiglenes egyesítésére, illetőleg arra, hogy a tanitói állással járó teendó'ket tanítói oklevéllel nem biró lelkészek ideiglenesen elláthassák. Tisztelettel felkérem tehát a fó'hatóságot, hogy saját hatáskörében az előadottak értelmében rendelkezni méltóztassék. Budapest, 1891. január hó 17-én. Gf. Csáky. Strigonii, die 1-a Martii 1891. Nr. 1244. A segédtanítók alkalmazásáról. A népoktatás ügyének általánosan érzett hiánya, hogy sok iskolánál a segédtanítói állomás nem lévén rendszeresitve, a rendes tanító fogadja fel és tartja el a segédet. Ezen eljárás mellett a felettes hatóság a segédek törvényszabta eló'képzettségét avagy javadalmazását nem ellenőrizhetvén, igen természetes, hogy a tanító a reá nézve lehető' legkedvezőbb feltétel mellett iparkodik segédet szerezni és gyakran oly egyéneket alkalmaz segédtanítókul, kiknek összes előképzettségük az elemi népiskola négy osztályának bevégzéséből áll és a kiket oly feltétellel fogad meg, hogy őket a tanítói képesítő vizsgálatra előkészíti. Ily egyének működése nemcsak határozottan kárára van az iskolának, nemcsak koczkáztatja a tanitás folytonosságát és sikerét a csaknem évről-évre beálló változás miatt; hanem azonfelül az 1876. évi XXVIII. t. ez. 13. §-a 1. és 2. pontjában foglalt határozatba is ütközik, melynek értelmében segédtanítókul csak okleveles tanitók avagy tanitóképezdét végzett egyének hívhatók meg és a meghívás a községi avagy felekezeti iskolaszék hatáskörébe tartozik. Továbbá különösen felekezeti iskoláknál az egyházközségek anyagi érdekevei sem egyeztethető össze, hogy a gyakran jól javadalmazott kántortanitó csupán a sokkal csekélyebb kántori teendők elvégzéséért az egész javadalmat élvezi, s egyéb teendői miatt, vagy csupán kényelemszeretetből a tanítást segédtanítóval végezteti, s néha ennek díjazását is az egyházközség által fedezteti. Ellenkezik végre ezen eljárás még a tanitói nyugdíj-törvény rendelkezéseivel is, melyek úgy a javadalom, mint a nyugdíjhoz való jogosultságot a tényleges tanitói szolgálathoz fűzik. Mindezeknél fogva, ezen, úgy az egyházmegyei rendeletekbe, valamint az országos törvénybe ütköző eljárást megszüntetendő ezennel elrendelem, hogy ott, hol segédtanítói állomás nincsen rendszeresitve, az illető kántortanitó még ideiglenesen sem alkalmazhat segédtanítót, hanem köteles a tanítást személyesen végezni; ha azonban netalán körülményei, aggkora vagy betegeskedése segédtanító alkal-
