A Győri Püspökség Körlevelei, 1890
Tartalomjegyzék
§■ Félárvák, kiknek egyik szülője él, csakis a 2. §. b) pontjában emlitett teljes árvák hiányában vehetők föl, ha a fölsorolt kellékeken kívül, az életben maradt szülőnek vagyontalanságát hitelesen kimutatják. 4- §• A ki korának 6-ik évét be nem töltötte, nem lehet az árvaház növendéke, sem az, a ki kora 14-ik évét már meghaladta. A ki életének hatodik évén túl, pl. 7, 8 stb éves korában vétetett föl az intézetbe, abban a tizennegyedik év betöltésénél tovább szintén nem maradhat. 5. §. Rendkívüli esetekben az eszters'omi érsek mesfenffedheti, hoffv valamely nöo o o ’ o./ J vendék árva életének 14-ik évén túl is megmaradhasson az árvaházban. 6. §. Az árvák fölvételi joga csakis az esztergomi érseket illeti meg ; széküresedés esetén, az esztergomi főszékesegyházi káptalan, szem előtt tartván az alapszabályokat, szavazattöbbséggel veszi föl. §• Az árvaházat irgalmas nővérek kezelik és igazgatják. A felügyeletet az esztergomi érsek, széküresedés esetén az esztergomi főszékesegyházi káptalan gyakorolja. 8. §■ Az árvaházat vezető nővérek, az intézet vezetéséről és az árvaházi vagyon kezeléséről senkinek másnak nem tartoznak számolni, mint az esztergomi érseknek, széküresedés esetén az esztergomi káptalani lxelynöknek. 9. §. Az árvaházi főnöknő fel van jogosítva rossz magaviseletü, javithatlan, vagy általában a rendeltetésnek meg nem felelő növendéknek elbocsáttatását az érseknél kérelmezni, ki a kérelemnek helyt adván, az ily növendék az intézetből eltávolitandó. Sürgős esetekben azonban a főnöknő utólagos jelentés kötelessége mellett rögtön is elbocsáthatja az ily árvát. 10. §. Hasonlóképen meg nem maradhat az intézetben oly növendék sem, a ki gyógyithatlan betegségbe esik. 11. §. Az intézetből kilépett vagy eltávolított árváknak további gondozása vagy tanittatása nem az árvaházra, hanem az illető gyámra nehezedik. A növendéknek az árvaházból bekövetkezendő kilépéséről a főnöknő által idejekorán értesittetik a gyám s tartozik az árvát a meghatározott időben átvenni.
