A Győri Püspökség Körlevelei, 1886
Tartalomjegyzék
19 földesur jobbágyait a szokás, törvény erejével bíró rendeletek, vagy törvény utján megállapított úri tartozásokon felül más szolgáltatásokkal jogszerűen nem is terhelhette. Az evangélikusok szabad vallásgyakorlatának elvi elismerését magában foglaló 1608. I. t.-cz. nem eredményezvén az evangélikusoknak teljes kiválását a kath. egyház kebeléből, az annak meghozatalát követő vallási súrlódások idejében tőlük a kath. lelkészt illető párbórszolgáltatás főleg azon az alapon követeltetek, mert még mindig a kath. egyház jurisdietiója alatt állóknak tekintettek s ez alapon kö- veteltettek és szedettek be tőlük az ingatlan birtokával semmi összefüggésben nem álló stóladijak is. Az 1647. évi XII. törvényczikk sem intézkedik a párbérről mint oly teherről, mely ingatlanok birtokával össze van kötve, hanem mint a lelkésznek ellátására szánt oly illetményről, melynek szolgáltatására a hívek vannak kötelezve. Az 1691. évi ápril 2-án kelt kir. rendelet (Explanatio Leopoldina) szerint az evangélikusok a nem articularis helyeken továbbra is a kath. parochia kötelékéhez tartozóknak tekintettek, s ez alapon köteleztettek a párbért a kath. lelkésznek fizetni, mig végre az 179%· évi XXVI. t.-cz. által a kath. egyház joghatósága alól teljesen feloldattak, s a kath. lelkésznek teljesített párbérszolgáltatások alól feltétlenül felmentettek. A törvényhozásnak utóbb említett határozott nyilatkozványaival szemben ki sem fejlődhetett oly általános jogszokás, melynek alapján a párbér, tekintet nélkül a parochialis kötelékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher természetét vette volna fel. Ezekből, valamint ama tényből is, hogy a párbért rendszerint csak a házasságban élők s az Önálló háztartással biró özvegyek és özvegynők szolgáltatták, és hogy azt a házatlan zsellérek is fizették : önként következik, hogy a némely canonica visitatiókban előforduló ama kitételeknek, hogy a párbér minden ház vagy minden telek után szolgáltatik ki, oly horderőt, mintha azok a párbórszolgáltatás jogi természetét fejeznék ki, tulajdonítani nem lehet, hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az említett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott; mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekményeit és szabad rendelkezését semmi irányban nem korlátozták; ily esetekben tehát, s valahányszor átvállalt vagy községileg avertádt párbérről van szó, a fent kifejezést nyert általános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó külön jog- eziinnél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozók is a kath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi dcczeraber hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben. (Budapesti Közlöny. Hivatalos lap. 1886. évi 35. számban.) Jaurini, die 8-a Martii 1886. 5
