A Győri Püspökség Körlevelei, 1885
Tartalomjegyzék
84 3102. sz. A magyar nyelv tanításáról a nem magyar és vegyes nyelvii népiskolákban. egy ugyanazon anyakönyvi eset kétszeri kimutatásának lehetősége sincs kizárva: felhívom (a czimet), utasítsa egyházkerülete Összes lelkészeit, hogy ily esetekben mindenkor a halálozás történtének helyét vegyék irányadóul, s ehhez képest az egyházukban előforduló halálozási eseteket még akkor is kötelességüknek tartsák az anyakönyvbe bejegyezni, ha a holttest — mint fenti esetben is történt — más egyház- községbe szállittatik eltemettetés végett. Ezen utóbbi tény az anyakönyv „Jegyzet“ rovatában megjegyzendő, s erről a temetés teljesítésére hivatott lelkész eleve értesítendő, megjegyezvén, hogy ugyanezen eljárási mód követendő a születési bejegyzéseket illetőleg is.“ Strigonii, die 8-a Junii, 1885. Ez ügyben a vallás és közokt. m. kir. minister úr legújabban a következő levelet intézte az összes hazai népiskolai hatóságokhoz: „20301. sz. Vallás és közoktatásügyi m. k. Ministertől. Főmagasságu Bibor- nok, Herczeg-Primás és Érsek Úr! Az 1879. évi XVIII. törvényczikk elrendelte a magyar nyelv kötelező tanítását az összes népoktatási tanintézetekben és ámbár ismételten intézkedtem az említett törvényczikk pontos végrehajtása iránt, a tanítók alkalmazásánál és a magyar nyelvnek a tantervbe felvételénél az iskolafentartók igen gyakran tekinteten kívül hagyják a törvény határozott rendelkezéseit. Midőn ezúttal a kir. tanfelügyelőket korábban kiadott rendeleteimre, különösen pedig az 1879. évi XVIII. t. ez. végrehajtása tárgyában 1879. évi junius hó 29-én 17284. sz. a. kelt rendelettel kiadott „Utasítás“ minden egyes pontjára újólag figyelmeztettem, egyszersmind a következőket rendeltem el: 1. Letelvén az 1879. évi XVIII. t. ez. 2. és 3. §§-aiban megállapított határidők, ezennel érvénytelennek és semmisnek nyilvánítom, mint a törvény 2. §-ával ellenkező intézkedést, mindazon egyénnek rendes, segéd vagy ideiglenes tanítóul történt megválasztását és alkalmazását, ki 1882. évi junius hó 30-tól kezdve tanítói oklevelet nyert, daczára, hogy a magyar nyelvet beszédben és írásban annyira el nem sajátította, hogy azt népiskolákban taníthassa, vagy ki a képezdei tanfolyamot akár magán úton, akár tanintézetben 1882. évre vagy azután végezte és a magyar nyelvet tanítani szintén nem képes. 2. Hasonlóképen érvénytelen az 1879. évi XVIII. t. ez. 3. §-a értelmében azon egyéneknek 1883. évtől fogva népiskolai rendes, segéd vagy ideiglenes tanítókul történt alkalmazása, kik magyarul tanítani nem képesek és oly községekben nyertek állomást, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, vagy ha ily községekben 1879. évtől 1883. évig a tanítói állomások betöltésénél a magyar nyelvet tudók mellőzésével a magyar nyelvet tanítani nem képes egyének alkalmaztattak. 3. Továbbá érvénytelen és semmis azon egyéneknek tanítói hivatalra akal- mazása, kik a képezdei tanfolyamot 1872. évtől 1881. év végéig terjedő időközben végezték el és a magyar nyelvet népiskolában tanítani képesek nem lévén, a törvény 3. §-a daczára azt mindeddig elsajátítani nem igyekeztek és a magyar nyelvi képesítő vizsgát le nem tették.
