A Győri Püspökség Körlevelei, 1885
Tartalomjegyzék
61 egyháztörténelmére, d) a szertartástan és e) a nevelés- és tanitástan különös tekintettel a hitelemzés módszertanára. Az a) b) c) és d) alatti tárgyak ismerete a középtanodákban előirt tankönyvek terjedelmében, az e) alatti pedig a középtanodai tanárok képesítéséhez szükséges fokban kívántatik meg. Az elméleti szigorlat a) b) c) és d) tárgyai alól fölmentvék a hittudorok, az a) és b) tárgyak alól pedig azok, kik a zsinati vizsgát jó sikerrel letették. 7. §. Az írásbeli dolgozat áll egy az elnök által kijelölt tárgy fölött rög- tönzendő valláserkölcsi oktatásból (exhortatio), melyhez segédeszközül csak a szent- írás és ennek concordantiája használható. Ezen dolgozat, melynek készítésénél egy bizottsági tagnak állandóan jelen kell lenni, legfeljebb két óra alatt készítendő el, és a jelenlevő bizottsági tagnak az elnökhöz juttatás végett kézbesítendő. 8. §. A szóbeli gyakorlati föllépés abból áll, hogy a jelölt az előirt tankönyv alapján egy Önmaga által szabadon választott tárgy fölött az összes vizsgálók jelenlétében legalább egy óranegyedig tartó iskolai előadást tart. 9. §. A végbement vizsgálatról egy valamennyi vizsgáló által aláírandó bizonyítvány állittatik ki, melyben az eredmény, úgy az öt elméleti tárgyból, mint az írásbeli és szóbeli gyakorlatokból „jeles“, „jó“, „elégséges“ vagy „elégtelen“ kitételekkel részletesen megjelölendő. Az elméleti tárgyakból minden vizsgáló meggyőződése szerint adja az osztályzatot, az írásbeli és szóbeli gyakorlatokból pedig közös megállapodás, esetleg szavazás útján döntetik el az osztályzat. A ki mindenből jeles vagy legfeljebb egy jó osztályzatot nyert, az jelesen, ki több jót vagy legfeljebb egy elégségest kapott, az jól, a ki pedig több elégségessel bir, az egyszerűen képesítettnek tekintetik. A ki ellenben egy vagy több elégtelent kapott, az megbukott, és csak a vizsgáló bizottság által kitűzött határidő letelte után ismételheti a vizsgát, mely újra az összes tárgyakból teendő. Ki másodszor is megbukik, nem bocsátható többé vizsgálatra. A vizsgáló bizottság a vizsgálatok jegyzőkönyvét is terjeszti föl az egyházmegye, illetve a szerzet főhatóságához. A vizsgálati bizonyítvány alapján az egyházmegyei, illetve szerzeti főhatóság kiállítja a képesítő okmányt, mely egyszer mindenkorra szól; de csupán az illető egyházmegye területén levő, illetve szerzet vezetése alatt álló középtanodák hittanárságára képesít. Azonban a főhatóságok máshol képesített egyént újabb vizsgálat nélkül is képesítettnek nyilváníthatnak a joghatóságuk körében levő középtanodákban való hitoktatásra; — valamint másrészről az egyházmegyei főhatóságok a megyéjükben levő bármily középtanodában hitoktatásra alkalmazandó egyént, bárhol lett legyen is az képesítve, ha szükségesnek látják, előleges képesítési vizsga alá vehetik. „Függelék“ „A képesítő okmány m i n t á j a.“ „Mi stb. tudtul adjuk mindenkinek, kiket illet, hogy N. N. egyházmegyénk papja (vagy szerzetünk tagja) az általunk e czélra kinevezett és meghatalmazott vizsgáló bizottság előtt a középtanodai hittanári álláshoz megkívánt elméleti és gyakorlati jártasságát jelesen (vagy jól, vagy elegendőkép) igazolta. Minélfogva őt az egy-
