A Győri Püspökség Körlevelei, 1884
Tartalomjegyzék
28 sem lesz szüksége, amely különben is fölösleges és haszontalan kiadás volna. Különösen pedig fölösleges volna igénybe venni amaz ágenseknek közbenjárását, kik miként hivatalosan s nyilvános lapokból is értesülök, a legközelebb az 1875. évi VII. tcz. 46., 47. és 48. és az 1881. évi XL. tcz. 10., 11., 12., 13. és 14. §§-ai alapján megindítandó s fönnebbiekben megbeszélt egyéni felszólamlásoknál közbenjáróul ajánlkoznak s maguk számára szerződésileg bizonyos dijakat lekötnek anélkül, hogy a földbirtokosnak valóban használhatnának. Az 1881. évi 36,418. sz. a. kiadott pénzügyminiszteri rendelet 46., 47. és 48. §§-ai, nemkülönben a felszólamlások elintézésére 1883-ban 76,140. sz. a. kiadott pénzügyminiszteri utasítás, mely az 1875. évi VII. és az 1881. évi XL. tcz. alapján készült, úgyis elegendőképen intézkedik a felszólamlások beadása- és elintézéséről, melyet minden birtokos, mihelyest a birtokivet és az adókivetést megtekintette, akár Írásban, akár pedig élő szóval adhat be a községi elöljáróságnál, mely iitóbbi azt az idézett 76,140. sz. a. utasítás szerinti alakban felvenni tartozik, honnét az, mint fönt előadatott, a járás földbirtokosaiból álló járási földadó-bizottság elé kerül, mely a kataszteri biztossal egyetemben, még a helyszínén benyújtandó panaszokat is jegyzékbe vesz és elintéz. A fölszólamlások benyújtása mindeddig lehetetlen volt, mert a kataszteri munkálatot megszakítás nélkül kellett folytatni. A földek kataszteri osztályozásánál eddig is jelen lehetett ugyan a földbirtokos, s talán tudja is mily osztályba soroz- tattak földjei, de most a birtokivből és a kivetett adóból már azt is láthatja, váljon összehasonlítva azt más pl. a hasonminőségü szomszédbirtok tiszta jövedelme-és ennek alapján kivetett adójával, sérelmes-e vagy sem s lehet-e alapos kilátása, reklamálás esetén, a sérelem orvoslására. Maga a reklamácziő hat pontra vonatkozhatok : 1- ör, ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott. 2- or, ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be, úgy szintén ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve. 3- or, ha a térfogat hibásan tétetett ki. 4- er, ha a földrészlet nem a megfelelő mivelési ág alá foglaltatott. 5- ör, ha a földrészlet nem a megfelelő minőségű osztályba soroztatott. 6- or, ha a földrészlet a járáson belül fekvő határozottan megjelelendő más földrészlettel összehasonlítva, egyenlőtlenül soroztatott. E két utóbbi esetben a sorozatnál zsinórmértékül vett próba-terek pontos ismerete okvetlenül szükséges. A három utóbbi felszólamlást ezim arra vonatkozik, ha a birtokos magát az uj adóval igazságtalanul terhelve érzi, s mely ellen ha jelenleg fölszólamlás nem intézteik, a baj későbben nem orvosolható. Az adóval való megterhelés igazságtalan voltának megítélésére azonban nem elegendő azon körülmény, hogy az uj adó a réginél nagyobb, mert még az esetben is helytelen lehet az uj kirovás, ha kisebb a réginél és megfordítva. A tdő papság más közsógbeli földbirtokosok magatartására is lehet figyelemmel; ezeknek hasonminőségü földjeivel összehasonlítván a sajátját, egybevetvén az amazokra és ezekre kivetett adót, melynek kiszámítása épen nem nehéz,
