A Győri Püspökség Körlevelei, 1883

Tartalomjegyzék

Ad Cire. Nr. I. a. 1883.

/

Zalka János,

Isten irgalmából s az apostoli Szentszék kegyelméből a győri egyházmegye püspöke, Ö császári s apostoli királyi Felségének valóságos belső titkos tanácsosa, a szentséges római Pápa

trónálló udvari főpapja, hittudor stb.

Krisztusban kedveseimnek, a győri egyházmegye valamennyi híveinek üdvöt a mi Urunk

Jézus Krisztusban s atyai áldásomat.

Dieslrtesslk miadeakor édes U&m a©¥@ Is Máméi

Krisztusban kedves hiveim ! E szentséges nevekben köszöntlek benneteket az év elején. E szentséges nevek oltalmába kívánlak benneteket ajánlani. E szentséges nevek tiszteletére ókajtlak titeket különösen ezen megkezdett évben buzdítni. Isten mindakét szentséges név tisztelőit és segítségül hívóit sokszor és csudálatos módon segité valamint az egész országokat s nemzeteket fenyegető' veszélyekben, úgy a magán élet lelki és testi viszontagságai között is. A mária-czeli templom1) hirdeti, mily segítséget adott Isten nagy Lajos királyunknak Szűz iMária kikért közbenjárására: a Hunyadi János és Szent Kapisztrán alatt 1456-ban történt belgrádi ütközetben Jézus szent nevének segítségül hívása mily győzelemre segité a keresztény hadakat, bőven beszéli a történelem.2) Mi az államok életében sokszor elő') Nagy Lajos királyunk Mária-czeli útja, ennek oka és eredménye sokkal ismeretesbek a győri püspökség hivei előtt, hogy sem azt itt elmondanom kellene. (Lásd Mária-czeli liliomok).

2) Hunyadi hajókat gyűjtött össze s csak egypár honnagytól kísérve, megkísérlé a vizi ütközetet. Kapisztrán a jobbadán magyar pórnépböl szedett keresztesekkel a Duna partjait őrizte, nehogy a törökök hajóikból kiszorítva partra szánjanak s kárt tegyenek. A jelszó mind a vizen mind a parton Jézus szentséges neve volt. Kapisztrán a parton kibontá nagy lobogóját, melyen Krisztus keresztje volt, fölemelé azt s az ellenség felé tartá : „Ecce crucem Domini: fugite partes adversae.“ Ime az Ur keresztje : fussatok ellenfelek. S ezerek ajkáról hangzott utána : Jézus Úgyszintén a Dunán is. Öt óráig tartott az ütközet. Hunyadi győzött. Ki irja le azon jelenetet, midőn Hunyadi Kapisztránnal a megrongált várba fölment. „Fiacskáim, mondá Hunyadi a katonáknak, bizzunk Krisztusban, kinek neveért gyakran vérünket ontottuk. Annál erősebben viaskodjunk az ö es mi ellenségünkkel. Nemde Krisztus meghalt érettünk, mi is haljunk meg érette.“ Ki irja le a lelkesedést, melyet előidézhettek Kapisztrán szavai, midőn a félig már romba dőlt torony tetejéről Krisztus képét a magasba fölemele s igy szóla: „Oh Istenem, Istenem, oh Magasságbeli Atya, jöjj segítségünkre : jöjj és szabadítsd meg népedet; jöjj, ne késsel; Istenem, hol van régi irgalmasságod? jöjj, nehogy a törökök mondják: Hol van az ö Istenök ?“ E szavakat lelkesedésében már sirva mondá. (A kútfők kijelölésével lásd Religio 1856. II. félév 43. és 44. lap. A kereszténység nagy napja.)