A Győri Püspökség Körlevelei, 1880

Tartalomjegyzék

82 A bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye. 420. §. A 418. §. rendelkezése szerint büntetendő az: aki vallási szertar­tásra rendelt épületet vagy más tárgyat, úgyszintén, aki sírt vagy síremléket, nyil­vános emlókszobrot, közkönyvtárban ó'rzött könyvet, kéziratot, vagy a tudomány, művészet vagy ipar czéljainak szolgáló nyilvános gyűjteményben őrzött egyéb tár­gyat, nyilvános levéltárban vagy közhivatali irattárban őrzött okmányt, iratot, vagy más tárgyat jogtalanul megrongál, elpusztít, vagy megsemmisít. 1879. évi XL. törvényczikk a magyar büntetó'-törvénylcönyv, a kihágásokról. 38. §. Aki az államkormány által eltiltott tankönyvet vagy taneszközt tan- czélra használ vagy használtat: az elkobzáson fölül két hónapig terjedő elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Visszaesés esetében, a mennyiben utolsó büntetésének kiállásától két év még nem múlt el, a tanító viselt hivatalának elvesztésére is ítélhető. 51. §. Aki az állam által elismert valamely hitfelekezet vallásos tiszteletének tárgyát a vallásos szertartásra rendelt helyiségen kívül és nem a vallásos szertartás alkalmával nyilvánosan meggyalázza és ez által közbotrányt okoz: nyolcz napig terjedhető elzárással büntetendő. 52. §. Aki az 1868. Lili. t. ez. 19. §-ának az ünnep- és vasárnapokra vonat­kozó intézkedését megszegi: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 53. §. Aki életkorának tizenűyolczadik évét még be nem töltött kiskorú egyént az 1868: Lili. t. ez. rendelkezése ellenére más vallásfelekezetbe fölvesz: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 54. §. Aki az 1868 : Lili. törvényczikk 22-ik §-ában foglalt intézkedés el­lenére a megholtnak eltemetését erőszakkal, vagy fenyegetéssel megakadályozza : háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 60. §. Lgy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon anyakönyvvezető : 1. aki az állam törvényei szerint érvényes házasságból született gyermeket — noha e körülményt tudta — az anyakönyvbe mint az állam törvényei szerint törvényest be nem jegyzi, vagy viszont a törvénytelen gyermeket törvényesnek jegyzi be; 2. aki azon esetben, ha az anyakönyvben törvénytelen születésűnek bejegy­zett gyermek az illetékes hatóság által jogerejüleg törvényes születésűnek nyilvá­níttatott, a hatóságnak azon meghagyását, hogy a törvényessé nyilvánítást vagy tör- vényesitést az anyakönyvbe bejegyezze, nem teljesíti; 3. aki az anyakönyvben törvényes születésűnek bejegyzett gyermekre vo­natkozólag, ha azt a bíróság jogerejü ítélete által törvénytelen születésűnek nyil­vánította, az illetékes hatóság által vele közlött ítéletnek ezen tartalmát a felhívás ellenére az anyakönyvbe be nem jegyzi.

Next

/
Thumbnails
Contents