A Győri Püspökség Körlevelei, 1880
Tartalomjegyzék
10 e) Annak igazolása, hogy az illető árva nem részesül-e akár állami, akár egyházi közsegélyben, ösztöndíjban, vagy ninesen-e valamely nevelőintézetbe felvéve? f) Egészen szülőtlen árvák folyamodványaihoz a felsoroltakon kívül még a törvényes gyámot igazoló hatósági bizonylat is melléklendő'. 3. Ha valamely tanító kérelmét az 1875. 32. t. ez. 6-ik, illetve 7-ik §. 2-ik pontjában foglaltakra alapítja, vagy a 10. és 11. §§-ban érintett esetekben, a kir. tanfelügyelő' a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát megállapítandó, bizottság kirendelése végett szabályszerű felterjesztést tesz, melyben két tagot és az eljáró orvost (ki soha sem lehet a megvizsgálandó gyógykezelő orvosa) kinevezés végett megjelöli. Megjegyeztetik, hogy a 7-ik §. 1-ső pontja alatt foglalt esetben bizottsági eljárás szükségtelen, s ily esetben a folyamodványt az alább következők szerint illetékes fóruma elé terjeszti a jogos nyugdíj megállapitása és kirendelése végett. 4. Állami, községi és magántanitók szolgálatképtelensége ügyében a bizottság a tanfelügyelő elnöklete alatt a közigazgatási bizottság két tagjából és az orvosból áll, mely bizottság felekezeti, vagy valamely társulat, esetleg testület által fentartott iskolánál alkalmazott tanító ügyében, a 40-ik §. alapján, az illető intézet főhatósága által kiküldendő két taggal egészittetik ki, mi végből az illetékes hatóság a ministerium által két tag kiküldésére felhivatik. Ezen bizottságok a nyugdijat nem szabhatják meg, sőt javaslatot sem tehetnek, csupán az 1875. 32. t. ez. 6., 7., 10., 11. és 12-ik §§-ban foglaltak szem előtt tartása mellett megállapítják, vájjon az illető tanító végleg és teljesen, vagy csak valamely múló betegség következtében ideiglenesen szolgálatképtelen-e, és a tapasztaltak alapján kimondják a nyugdíjba lépés szükségességét és jogosultságát. a) Községi tanítóknál az ideiglenes szolgálatképtelenség esetén egyúttal intézkedik a fenforgó helyi körülmények és szokások számbavételével, az ideiglenesség tartamára (mi egy évnél többre nem terjedhet) a tanító helyettesítése iránt s az ebből eredő költség fedezésére a szabadságolt tanító javadalmának megszorítását is kimondhatja, de csak oly mértékben, hogy az illető szabadságolt tanítónak legalább annyi fizetése szabad élvezetére maradjon, mennyit esetleg nyugdíja tehetne. Ezen eljárásáról a legközelebbi közigazgatási bizottságnak a kir. tanfelügyelő, helybenhagyás végett, jelentést tesz. b) Felekezeti tanítóknál előforduló hasonló esetekben az ideiglenesség tartamára teendő intézkedés végett az illetékes egyházhatóságot kiküldöttei által rögtön megkeresi. Az egyházhatóság által teendő intézkedés eredményét a tanfelügyelő figyelemmel kiséri, és szükség esetén a minisztériumhoz jelentést tesz. 5. A bizottság határozatáról felvett jegyzőkönyv, ha az illető tanító állami, vagy oly községi és felekezeti tanító volt, ki az országos tanítói nyugdíj és gyámintézetbe felvétetett, valamint az ily tanítók özvegyeinek és árváinak segély iránti folyamodványa az összes fentebb részletesen felsorolt okmányok kíséretében, közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz terjesztendő, hol megállapittat- ván az orsz. tanítói nyugdíjalap terhére fizetendő nyugdíj, segély- vagy gyámpónz, a bemutatott okmányok alapján, a nyugdíjtörvény 44. §. által további érvényben
