A Győri Püspökség Körlevelei, 1877
Tartalomjegyzék
57 11688. szám. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Schunda V. József budapesti hangszerész Bartalus István zenetanár utasítása szerint az énekoktatáshoz egyszerűsített, igen ezélszerü és felette olcsó harmo- niurnot szerkesztett, mely illetékes szakférfiak egyhangú véleménye szerint a népoktatási s egyáltalában a tanintézetekben énektanításnál biztosan, a hegedűnél előnyösebben használható ; ajánlatos e hangszer különösen azon okból, mivel ez a hamis hangok adása elkerülésével, kiváltképpen pedig az összhangzó éneklés meghonosítására nézve, igen alkalmas. E mellett említett hangszer a kevesebb vagyonú népiskolák, sőt magok által a tanítók által is könnyen megszerezhető, mert a három octávás harmonium 25 frtba, a két és fél octavás 22 frt 50 krba és a két octávás csak 20 frtba kerül. Ezeknél fogva fölhívom a főtiszt, egyházmegyei hatóságot, hogy többször említett énektanitási segédeszközt a gondozására bízott elemi s felső' népiskoláknak, a polgári iskoláknak és a tanitóképezdéknek szokott módon ajánlja. 1414.sz. Uj szerkezetű harmonium ajánltatik az iskolai énektanításhoz. Budapest, 1877. évi május 12-én. Trefort Ágoston. A győri főtisztelendő egyházmegyei hatóságnak. Győrött, 1877. évi májushó 29-én. 10098. szám. Vallás- és közoktatási m. kir. minisztertől. A Michael Antal által szerkesztett „Geographisches Hand- und Hilfsbüchlein“ stb. (Besztercze 1872-ben III-ik kiadás) behatóan megvizsgáltatván, kitűnt, hogy abban számos oly helyek fordulnak elő, melyek hazánk úgy közjogi, mint tényleges állapotával merően ellenkeznek, nevezetesen: 1. Erdélyt elkülönítve tanítja Magyarországtól, teljesen mellőzve a törvényes uniót. 2. Erdély „nagyfejedelemségét“ a Magyar királyság koronatartományának, és ezzel az „osztrák császári állam“ alkatrészének állítja. 3. Az „osztrák birodalom“ tartományai közt a 14-ik pont alatt az „erdélyi nagyfejedelemséget“, a 15-ik pont alatt pedig a „magyar királyságot“ mint külön- külön alkatrészeket szerepelteti. 4. Mellőzi a volt határvidék polgárosítását és Pancsovát, Mehádiát, Újvidéket stb. még mindig mint „határőrvidéki“ városokat említi. 5. Az egész mű irányzata kitűnik abból is, hogy mig „Németország“ leírásának mintegy 19 lapot szentel, addig Magyarország ismertetésének csak 2 </3 lapot juttat. Mindezeknél fogva fentemlitett tankönyv a magyarországi népiskolák használatából szigorúan kitiltatik. 11 1415.sz. Betiltott tan ■ könyv.
