A Győri Püspökség Körlevelei, 1872
6 szenvedem ezeket, de nem szégyenlem, mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok, hogy hatalmas az én letett kincsemet megtartani ama napra.“ (II. Thim. 1, 12.) Ne csak ne szégyeneljük azt, hanem dicsőségünknek tartsuk az ő sz. neveért gyalázatot szenvedni. Őrizkedjetek azért, kedveseim! a tévelygőktől, s ki ne essetek saját erősségiek- bői. Növekedjetek pedig a malasztban s a mi Urunk s Üdvözítő Jézus Krisztusunk ismereteiben, kinek dicsőség legyen most és mind örökké. (II. Pét. 3, 17—18.) Győrött, Jézus szent neve ünnepén január 14-én 1872. János, m. k., püspök.
/