A Győri Püspökség Körlevelei, 1872

2 védők jutalmát, az ígért boldogságot. Megnyugszunk azon, mit végnélküli irgalmassága nekünk szánt. Azonban, kedveseim ! tudjátok, miszerént e megnyugtató szózatot csak az élő hittől várhatjuk. Arra, hogy Istennek tessünk, mindenek előtt hit kívántatik. Sz. Pál apostol szerént: „Hit nélkül lehetetlen kedvesnek lenni Isten előtt; mert az Istenhez já­rulónak hinnie kell, hogy ő létezik, s az őt keresőnek megfizetője,“ (Zsid. 11, 6.) és másutt: „El ne veszítsétek — úgymond — bizodalmátokat, melynek nagy jutalma va­gyon. Mert szükséges nektek a békességes tűrés, hogy Isten akaratját cselekedvén, el­vegyétek az ígéretet. Mert még egy igen kevés idő múlva aki eljövendő, eljő, és nem késik. Az én igazom pedig a hitből él; hogy ha elvonja magát, nem kell nekem.“ (Zsid. 10, 35-38.) Sokféle rendben szollá vala pedig Isten régente az atyáknak a pró­féták által, végezetre pedig szólla nekünk egyszülött fia Krisztus Jézus által ki a mennyei Atyának ölében lévén ismerte és megbeszéllette Istent s az ő szent rendeletéit. Maga Üdvözítőnk sz. Jánosnál (Evang. 17, 3.) örök életnek mondja az Istenben s egy­szülött fiában való hitet. „Ez pedig — úgymond — az örök élet, hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent, és kit elküldöttél, Jézus Krisztust.“ Krisztus a mi üdvössé­günk. „Nincs másban senkiben üdvösség; mert nem is adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben nekünk üdvözülnünk kellene.“ (Ap. csel. 4, 12.) Kihez is men­nénk máshoz, hisz ő az élet, ut és igazság; az örök élet igéi nála vannak, s isteni szó­zat által vagyunk fölszólítva, hogy őt hallgassuk. Ezen isteni Megváltó és mester egyházat alapított, s erre bízta szentségeinek kiosztását s tanításának hirdetését, megparancsolván híveinek, hogy az egyházat hallgas­sák; mert ki nem hallgatja az egyházat, mint pogány tekintendő Urunk nyilatkozata szerént. S hogy az egyház minden hibától megóvassék, megigéré tanítványainak, misze­rént ő is velők marad a világ végéig, s hogy az igazság lelkét is elküldi, a vigasztaló Szentleiket, hogy velők maradjon. Innét van, hogy a hívek az egyház tanításának min­dig habozás nélkül hitelt adtak, mindazt igaznak tartván,' mit Isten kinyilatkoztatott s ezen anyaszentegyház, hogy higyjük, élénkbe adott. Ez egyháznak feje maga Krisztus Jézus. De minthogy ő fölmenendő vala mennyekbe, helyetteséül sz Pétert rendelé, ki és a kinek utódai, a szentséges római pápák, mint látható fejei az egyháznak s Krisz­tusnak helytartói tiszteltettek és elismertettek mindig, láthatatlan fő maradván mindenko­ron maga Krisztus Jézus. Ezen a római pápákkal hitközösségben álló egyház a Krisz­tustól alapított s egyedül igaz egyház, melyet Urunk saját egyházának nevezett, mely­nek főpásztora ő volt, mely az apostolokra s prófétákra alapíttatott, szegletkő lévén maga Krisztus; ezen egyház a Szentlélek által minden hibától megőrzött egyház, az igazságnak oszlopa és erőssége. Ezen római egyház az egy, szent, közönséges és apos­toli egyház; ez a mi anyánk. Krisztus Urunk tehát s az általa alapított, oltalmazott s megőrzött egyház megmondja nekünk a legnagyobb bizonyossággal, mit kelljen hin­nünk, mit kelljen tennünk, s a jutalomról is biztosit, mi a hívőknek s szeretetben mű­ködőknek megígérve s éltévé van. Ezen egyház tanítása szüli tehát az alázatosakban Isten malasztjának segítségével a hitet, a legnagyobb kincset. Ezen tanításhoz tartsuk magunkat minden viszontagságaink közepeit. Ezen egyház tanítása legyen kalauzunk az élet sivatagain, fényes tüzoszlop a bonyodalmak setétségében, delejtu, világítótorony

Next

/
Thumbnails
Contents