A Győri Püspökség Körlevelei, 1871

4 alamizsnával.“ 10) S egyházunk dicső bajnokairól a Szentekről mindenütt azt olvassuk, miszerént ők mindnyájan bőjtöltek, de mellette imádkoztak is mindnyájan és bővelked­tek a jó cselekedetekben. A böjt a testi vágyak bilincsei alól fölszabadítja a lelket, de ez csak az imádság utján emelkedik Istenhez s a szeretet bővebb gyakorlata által válik el a veszendő javak szeretetétől, mely az embert önzővé szokta tenni. „Böjtölé­sünknek — sz. Bernát szerént — legyen két szárnya: egyik az imádság, másik a jó cselekedetek.“ „A böjtöt meg kell szentelnünk — mond sz. Gergely — azaz mellette más jó cselekedeteket is gyakorolnunk; mert ki csak magától vonja el az eledelt, s azzal, mit félre tesz, felebarátját nem táplálja, nem Istennek bőjtől, hanem magának, azért úgy bőjtölj, Atyámfia, miszerént azt, mit magadtól megvonsz , oszd ki a szegények közt, hogy a honnan tested sanyargattatik, szegény felebarátod teste ápolást nyerjen.“ A böj­tölés érdeme abban is nyer, ha az anyaszentegyházunk parancsolatja szerént végeztetik. Szabad ugyan többször is, szigorúbban is bőjtölni, mint parancsolva van , de a paran­csolatoknál kevesebbet tenni nem szabad. A sz. apostolok már a jeruzsálemi gyűlésen rendelkezének az eledelek minőségéről s innét kezdve a böjti eledelek minőségét és törvényszerűségét mindig az egyház szabta meg és szabja meg most is Krisztustól nyert jogánál fogva. Ki az egyházat nem hallgatja , Krisztust veti meg. Ha pedig valaki a hívek közül a fenálló bőjtölési törvényt különös okok miatt meg nem tarthatja, annak az egyházi hatóság úgy mint az egyházi törvények feljogosított őre és kezelője megadja a böjtölés törvénye alóli fölmentést, de csak alapos okokból. Ilyenek a kor, beteges­kedés, gyengélkedés, szegénység, erős munka és más kevésbé kedvező körülmények, melyek a böjtölést vagy lehetetlenné vagy igen nehézzé teszik. A ki igy böjtöl, annak böjtölésével még az Anyaszentegyház iránti engedelmesség érdeme is párosul. Az igy előkészült lélek előtt ott áll az Ur Jézus szenvedésének története. Erre figyelmeztetik őt az üdvösség e választott napjaiban majd az egyházi sz. beszédek, majd a kálváriái keresztut képei, melyek lépésről lépésre emlékezetébe hozzák édes Üdvözí­tőnk kínait, szavait, magatartását , majd a böjti rendkívüli ájtatosságok és ide irányuló szertartások, majd a fájdalmas olvasó, majd a sz. gyónás, majd, ha mind ezek hiány - zanának, ott áll szemei előtt a megfeszittetett názáretbeli Jézusnak keresztje. Ez minde­nek fölött fölemeli a lelket s megmutatja az üdvösség útját. „A kex-esztben üdvösség, a keresztben ut, a keresztben védelem az ellenség ellen, a keresztben mennyei édesség leszármazása, a keresztben az elme ereje, a keresztben a lélek öröme.“ n) Krisztusban kedveseim! íme elétekbe adtam egyházunk intézményeit, melyek­kel az minket Urunk követésében a szenvedés emléknapjai alatt fölsegit. Intlek titeket az Urban, hogy ezeket lelketek üdvösségére fölhasználni el ne mulaszszátok. Tudom, hogy több helyütt e sz. idő alatt is folynak a világ zajos mulatságai s nincs is világi törvény, mely a mulatókat e sz. idő tekintetéből korlátozná. De gondoljátok meg, mi­szerént szabadságtokban áll e zaj elől félrevonulni. Ha nincs világi tiltó törvény, reátok nézve ott van egyházunk intése. Azért is erősek legyetek. Ébren legyetek kedveseim! és imádkozzatok, hogy kísérteibe ne essetek. Érdemetek annál nagyobb lesz, minél na­gyobb csábításokat győztetek le Isten malasztja által. Gyakoroljátok a böjtölést, ajáll­>°) Tób. 12, 8. — ") Kempis II. k. 12. fej.

Next

/
Thumbnails
Contents