A Győri Püspökség Körlevelei, 1869

Nincs tehát ok, miért ütközzék meg valaki a megnyitandó egyetemes zsinaton. De czélszerüeégét is könnyít felismerni e zsinatnak.

9

íme az egyház szellemi ország; de mégis e földön van, az államok polgárai az ó hívei; következőleg szükségképen szem előtt kell tartania, váljon az állami és polgári társadalmi rend kedvező-e az egyházra és keresztény életre, vagy pedig kedvezőtlen ? A mai állami, társadalmi viszonyok fölötte kedvezőtlenek az egyházra, a vallási, az erkölcsi, szóval a keresztény életre ; czélszerünek látszik tehát, hogy az egyház, komolyan számba véve az állapotokat, a Szentlélek tanácsa szerint oly intézkedéseket tegyen, melyek a jelen és jövő veszélyeket elhárítsák vagy legalább kártalanokká tegyék.

Ha mélyebben tekintünk Európának mai vallási és politikai helyzetére, a zsinatnak szükségessége is szemünkbe fog ötleni.

Ugyanis az utólsó egyetemes zsinat óta 300 éven át a hit, az erkölcs, az egyház és a társadalom ellen a veszélyek válságos fokig emelkedtek.

Akkor még hit dolgában az egyház olyanokkal állott szemközt, kik osak egy vagy más igazságot tagadtak a hitből, csak egyes részeket akartak tehát kiküszöbölni a keresztény életből; ma már azonban az, mi még 300 év előtt mint lényegesen a kér. hithez tartozó tiszteltetett, széltében pirulás nélkül tagadtatik; annyira növekedvén a tévely, a bűnnek hatalma, hogy már az egész kér. hitet, az egész kér. egyházat tagadják, s a föld színéről számkivetni, sőt kiirtani szeretnék, hogy ne legyen religio, ne legyen hit, ne legyen vallás, ne legyen Isten; hanem a hitetlenség vallassák egyedül, vagyis a val- lástalanság legyen a világ vallása.

Igenis, tagadtatik sokak által minden, ami keresztény, ami istenes, ami természet- fölötti; s e hitetlen irány behatott, rést talált sok kath. ember szivébe is, úgy hogy ezek között is terjed a métely, és ami a hitetlenségnek következése, az erkölcsi sü- lyedés.

E szomorú állapotok s veszélyek miatt vérzik a szentatya szive; azért a Szentlélek felvilágosítása mellett felismerte, hogy e bajokon csak a kath. egyház erejének oly rendkívüli kifejtése által lehet segíteni, milyen az egyetemes zsinat. így tett az egyház máskor is, s nem csak segített a bajokon, hanem az egyházi élet fejlődésének is legörvende- tesebb, mert legáldásosabb lendületet adott.

Ideje tehát mais hangosan, legünnepélyesebben hirdetni, bevallani aker. hit igazságait, melyek az emberiség öröksége, s melyek nélkül sem rend, sem béke, sem jogbiztosság, sem nyugalom nincs, nem lehet a társada!omban. Nagy bajokra nagy erejű orvosság szükséges, s ez: a zsinat.

Az emberiség legdrágább érdekei követelik a zsinatot.

Ugyanezt kell mondanunk, ha az állami, a polgári élet viszonyait vizsgáljuk.

Ezelőtt az egyház és az államok között öszhangzás volt: ma az állam teljesen szakadni készül az egyháztól, szakadni a kér. hittől. Az állam polgárai, mint egyes személyek, hívők, katholikusok; de az állam, a kormány, a törvényhozás, törvénykezés, igazgatás sem katholikus, sem keresztény nem leend, mert az állami téren, mint látjuk, már több országban, sem az egyház sem a kath. polgárok vallásos lelkismerete tekintetbe nem vétetik. Az egyház sokban alkalmazkodott az államhoz, mig köztük egyetértés léte-