A Győri Püspökség Körlevelei, 1868
81 bármely vallásu magán és nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben levő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezőit évek tartamáig taníttassanak. 7. §. A háznál tanult növendékek kötelesek évenkint vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt. II. FEJEZET. Λ népoktatási tanintézetek köre és állithatása. 8. §. Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitó-képezdék, 9. §. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán-iskolák. 10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fentarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam. III. FEJEZET. A hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek. 11. §. A hitfelekezetek, mindazon községekben, hol híveik laknak, saját erejűkből tarthatnak főn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket, az ily tanintézetek felállítására és fentartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletök által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik, azon intézetekben a tanítókat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg, s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45. §. rendelkezését, intézkedhetnek, a következő föltételek alatt: 1. hogy iskolai épületeik építésére és átalakítására nézve a jelen törvény 27. és 28-ik szakaszai rendeletéinek eleget tegyenek; 2. hogy e törvény 29, és 34, továbbá a 133. és 141. szakaszait, melyek a fiú és leánytanulók elkülönzéséről, az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról, a tanító képességéről és másnemű foglalkozásáról szólnak, szintén szem előtt tartsák; 3. hogy népiskoláikban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: a) hit- és erkölcstan; b) olvasás és írás; c) fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete; d) nyelvtan; e) természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak; f) hazai földleírás és történet; g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből; h) a polgári jogok és kötelességek rövid ismertetése; i) ének; k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra; 4. hogy az iskola-táblákkal, a mennyire lehet földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve; 18*