A Győri Püspökség Körlevelei, 1865
Tartalomjegyzék
140 egy elemi főtanoda külön osztályai külön épületekben is lehetnek elhelyezve; hanem annyiszor három példányban állítandó ki, a hány tanoda van a községben, a ,tanoda1 szó alatt nem épületet, hanem elvont fogalmat értvén. Három példány azért töltendő ki minden egyes egyházközség és minden egyes tanoda iránt, mert azokból egy példány a püspökségnél marad vissza, két példány pedig a kormányszékhez terjesztetik fel, melyekből ismét egy a kormányszéknél tartatik, egy pedig legfelsőbb helyre küldetik. A III. szakasz 2-ik pontjára maga felelhet magának a felszólamló, mihelyt nehány sorral tovább olvas; mert akkor azonnal meggyőződik arról, miszerint a tanoda minősége p. o. elemi főtanoda-e, vagy elemi altanoda nem az első sorba, hanem a második, harmadik vagy negyedik sorba igtatandó, hogy tehát nem marad egyéb hátra, mint az első sorba (------i iskola) a község nevét tenni, p. o. adai iskola. A III. szakasz 3-ik pontja az előrebocsátottakban találja megoldását a melyekből kiderül, hogy a B. táblát nem az osztályok tanítói töltik ki, a mi sehol nem mondatott, hanem az ellemi főtanodáknál az igazgató vagy igazgató-tanító, elemi altano- dáknál pedig az ott alkalmazott tanító, s ha tán egy altanitó is volna annál alkalmazva, ez csak azon esetre tölthetné ki a B. táblát, ha a főtanitó honn nem volna. Megjegyeztetik azonban itt, hogy az előrebocsátott felvilágosítások megérthetésére múlhatatlanul szükséges, hogy az olvasó az A. és B. táblát szüntelen kezeiben tartsa. II. A magy. kir. helytartótanácstól 1865. évi September hó 23-án 73,128. sz. a. kelt, — és a szentmártoni főapátság káptalani helyetteséhez intézett átiratnak mássa. Az elemi tanodákról 10 év alatt egyszer felterjesztendő statistikai adatok iránt folyó hó 15-én 19. szám alatt kelt becses felterjesztése csatolmányai iránt több nemű észrevételek merülvén fel, azok (czimedhez) oly felkéréssel küldetnek át, hogy azokat felvilágosítani, — ha pedig alaposaknak találtatnának, azok szerint az A. és B. táblák, mind a három példányát kiigazítani, s két példányt ide ismét felterjeszteni szíveskedjék. — Előlegesen és általában megjegyeztetik, miszerint a „beiskolázott,“ és „be nem iskolázott“ helységek érteménye rosszul fogatott fel; minél fogva a fentebbi két szó magyarázata a következőben adatik. „Beiskolázott“ vagyis iskolailag bekeblezett helység alatt oly (többnyire fiók-) község értetik, melynek csekély lakosai saját önálló tanodát, és tanítót tartani képesek nem lévén, gyermekeiket más, többnyire saját anya- néha ugyan azon anya községhez tartozó fiókhely ségi iskolába küldeni, és ezen iskola tanítója fizetésének egy részét viselni tartoznak. „Be nem iskolázott“ helység alatt pedig oly fiókhelységek vagy puszták
