A Győri Püspökség Körlevelei, 1859
Tartalomjegyzék
4 engedelem nélkül, saját felelőségük alatt, ha csak a kegyur, vagy annak képviselője, jelen lévén az illető tanácskozásnál, azt nem kívánná, hogy az ügyet a püspöki hivatal elébe terjeszszék. 17. §. Továbbá hatalmukban áll a kezelőknek, a jogosan és kellőleg felmondott tökepénzek, valamint a hátralevő kamatok s más haszonvételek iránt az illető törvényszék előtt keresetet indítani, ha ugyan az egyháznak joga azokra nézve kétségtelen, sha akegy- urnak véleményét elölegesen kikérték. 18. §. Rendkívüli vagy is nem rendszerezett kiadásokat, melyek a 16. §-ban meghatározott összeget meghaladják, megengedni egyedül csak a püspöki hivatalhoz tartozik, melyhez a kezelők a kerületi alesperes utján folyamodjanak, bemutatván egyszersmind a kegyurnak nyilatkozatát is. 19. §. Ugyan ezt kell cselekedniük, midőn az egyház pénzét kamatra kiadni, vagy a kinlevö tőkéket uj befektetés végett felmondani kívánják, végtére midőn az egyház fekvő javai haszonbérbe kiadandók, habár az illető szerződések nem is esnének a 13. czikben említett törvény rendelkezése alá. 20. §. Az egyháznak és kegyes alapítványoknak tökepénzeiket csupán csak árvái biztosíték mellett, mely a polgári törvény szerint megítélendő, szabad kölcsön kiadni. Magán személyeknek házaik akkor nyújtanak ilynemű biztosítékot, midőn a reájok fektetett adósság a valódi érték felét meg nem haladja ; szántóföldek, rétek s más telkek pedig úgy, ha valódi értékük két harmadán felül nincsenek megterhelve. 21. §. Ennélfogva midőn a püspöki hivataltól valamely tökepénz kiadására engedelem kéretik, egyszersmind az illető biztosítéknak pontosan kiszámított értékét hiteles oklevelekkel kimutatni, s a kiállítandó kötelezvénynek a polgári törvény határozatai szerint elkészült tervét is felterjeszteni szükséges. Ezen kötelezvényben a kölcsönadó egyház megneveztessék, s azonkívül olynemü kikötés foglaltassák, hogy azon esetre, ha a kamat a kiszabott naptól számítandó hat hét alatt ki nem fizettetnék, maga a tökepénz is felmondottnak tekintendő, s törvény utján behajtható lesz. 22. §. Az imént előadott biztosítéki rendeleteknek nincs akkor helyök, midőn valamely tökepénz áiladalmi kötelezvények megszerzésére fordittatik. Ekkor azonban az ily kötelezvényt a tulajdonos egyháznak nevére kell Íratni. Az ilynemű kötelezvények átíratására és szabadon bocsátására nézve azon szabályok állanak, melyek a tökepénzek felmondását illetik. 23. §. Az egyházi vagyon peres ügyeinek vitelére s megindítására rendszerint az illető kezelők vannak feljogosítva, de ezeknek az említett vagyont illetőleg semmi pert kezdeni nem szabad a püspöki hatóság engedelme nélkül, mely a 18. §-ban előadott mód szerint kikérendő. Hogyha a kegyur hajlandó volna az egyház ügyeit saját költségén vinni, ilynemű nagylelkű ajánlata, némely rendkívüli esetek kivételével, nevezetes jótéteménynek tekintetnék. A püspöknek mindazáltal az 1858—ik évi mindszenthava 3-án kelt legmagasabb cs. kir. intézmény szerint hatalmában áll, a kegyur által rendelt ügyvédet megerősíteni. 24. § A kegyurnak vagy képviselőjének jogában áll követelni, hogy az egyház vagyonát illető minden tanácskozásokra s tárgyalásokra meghivassék, s azokon jelen lehessen, továbbá azt kívánni, hogy azon ügyek, melyeket a 16. és 17. czikk szerint a kezelők saját felelőségük mellett elintézhetnének, eldöntés végett a püspök elébe terjesztessenek. 25. §. Ha a kegyur az említett tárgyalásoknál s tanácskozásoknál személyesen
