A Győri Püspökség Körlevelei, 1858
Tartalomjegyzék
6 vétkeinkért enmagunkat fenyítsük, és így az Istent magunk iránt irgalmasabbá tegyük, részint hogy a’ gonosz vágyakat magunkban legyőzzük, és a’ jövő elvetemüléstöl lelkünket megőrizzük, egyszersmind pedig imádság, szent elmélkedés, alamizsnálkodás és más jó cselekedetekben foglaljuk magunkat. És így böjtjei által ismét hathatósan segít a’ katholika egyház bennünket, hogy bűntől és bűn miatti adósságtól tiszta, sőt jóságos cselekedetek’ érdemeivel gazdag lélekkel, és így előbb utóbb boldog halállal halhassunk meg. Hol van már az anya, ki jobban aggódjék kisdedéről, mint gondoskodik a’ katholika egyház hiveiröl, hogy számukra a’ boldog örökkévalóságot biztosítsa? Hát még mennyire segíti ezen édes anya híveit a’ végső perez’ elérkeztekor! A’ halál a’ bűnnek zsoldja, ') büntetés az első szülők által elkövetett vétekért, természet szerint tehát borzasztónak kell lenni a’ halál’ órájának minden emberre. A’ halálnak e’ rémületességét azonban végtelenül enyhíti az ö híveire nézve a’ katholika egyház, a’ boldog halálnak eszközei által, mellyek Jézustól rendeltettek, és ö általa munkálják üdvös hatásukat. Hlyének a’ haldoklók’ szentségei, a’ haldoklók fölötti buzgó könyörgések. A’ katholikus embert az örökkévalóság’ útjára elkészítik a’ szent gyónás, szent áldozás és az utolsó kenet. Kimondhatatlanok a’ lelki javak, mellyek e’ szentségeknek méltó vétele által különösen a’ halállal tusakodó jó keresztényre kiáradnak. Valósággal elkészítik ötét az öröklét’ útjára. Mert valamint a’ vándort kenyere, fegyvere, költsége, utilevele stb. segítik védik utazási szorultságaiban: azonképen a’ jó keresztényt a’ szent gyónás, áldozás és utolsó kenet elkészítik az életbéli szerencsés kiköltözésre. A7 penitenczia’ szentsége ugyanis megszabadítja a’ legrettenetesebb adósság’ terhétől, mert bűneinek bocsánatját megszerzi és azt, hogy Isten’ itélöszéke előtt tisztán megjelenhessék eszközli. Az oltári szentség a' legjobb utitárssal, legüdvösebb lelki eledellel és orvossággal boldogítja a’ Krisztus Jézusban, kitől védelmeztetvén, a’ gonosz ellenségtől halála’ óráján nem retteg, kitől tápláltatván, biztosítva van lelki élete, kitől segíttelvén, szerelete meg nem hül, sem gonoszra nem vetemül. Az utolsó kenet a’ penitenczia által eszközlött lelki gyógyulást teljesen befejezi, mert a’ bűnnek maradványait, a’ léleknek a’ jóban és ennek gyakorlásában való gyengeségét eltörli, az Isten’ irgalmában való bizodalomnak kellő felébresztése által a’ lelket megkönnyebbiti, a’ haláltóli rettegést elenyészd, és megsegít az ördög’ legveszedelmesebb incselkedéseinek legyőzésére. Azért mindezek iránt hite lévén a’ katholikus embernek, ha megbetegszik, első gondja a’ lelki orvos. Először is az egyház’ szolgáját a’ papot hivatja, hogy minél előbb Istennel kibékülvén, lelkének üdvösségét biztosítsa, és úgy azután nyavalyájának terheit keresztényhez illő béketüréssel, és magának Isten’ akaratjában való teljes átadásával viselhesse. Jó keresztény az ö betegségében nem fél a’ lelki atyától, sőt mint leghívebb vigasztalóját kívánja és keresteti. Ha azért valaki közöletek megbetegszik, ne kívánjatok alkudozni az Istennel, mondván: hisz még nem vagyunk ollyan roszúl! Ne kövessétek a’ hithideg keresztények közt itt ott már nagyon is elharapódzott szokást, mellynél fogva ők szégyennek tartják betegségben a’ lelki atyát ágyukhoz ereszteni mindaddig, míg csak eszméletüket el nem veszítették. Ne igy cselekedjetek, hanem első gondotok legyen, hogy a’ szentségekben méltóképen részesülvén, magatokat az örök életre elkészítsétek. Azért nem kell mindjárt meghalnotok, sőt szent Jakab’ csalhatatlan tanúsága szerint, az utolsó kenet által, ha lelhetek’ üdvösségére szolgál, még testi egészségieket is visszanyeritek. 11a egyszer lelketekre nézve jó rendben vagytok, azután fordúljaKom. 6, 23.
