Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943
4 ban jelent meg »A nyugvó elektromosság kísérletekben« címmel első munkája, amely már elárulta az ügyes kísérletezőt és a jó tanárt. Később a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapoknak lett megbecsült munkatársa. Szívesen foglalkozott a nagy magyar fizikusok, technikusok életével, az intézet (évkönyveiben egy másután jelentek meg értékes tanulmányai. Irodalmi munkásságának koronája Jedlik Ányosról szóló hatalmas 700 oldalas könyve, amely eredeti adatok felkutatásával és Jedlik hátrahagyott nagytömegű iratainak feldolgozásával egészen új megvilágításba helyezte a magyar bencés rendnek ezt a sokszor félreismert nagy alakját. Győr városa a közelmúltban Szent László-éremmel jutalmazta ezt a nagyjelentőségű 'munkát, amely szakkörökben is nagy elismerést szerzett a tudós szerzőnek. Ferenczy Viktor eltávozott közülünk. A munkás 'kéz nem dolgozik többé. Emléke azonban élő marad azok szívében, akik szerették és tisztelték. Mi, akik legtöbbet veszítettünk benne ,nem felejtjük el nyugodt, csöndes, (de jó kedélyű egyéniségét, aki soha senkit nem bántott, de mindig kész volt a segítséggel, ha valaki szívességért fordiult hozzá, és komoly szükség esetén megbízható barátnak mutatkozott. Szeretett a maga útján járni: sem tudományában, sem életében nem volt csordaember. Elveihez való ragaszkodása értékessé tette állásfoglalásait. Igazán szíve szerint határozott, amikor 1919 májusában ő is visszautasította a kommunista felhívást, amely felszólította a bencés tanárokat, \hogy hagyják el az egyházi pályát és legyenek világi személyekké: »Mély fájdlalommal hagyjuk el a tanári hivatást — olvassuk az aláírt nyilatkozatban —-, amelyet csak vallásos meggyőződésünk és papi becsületünk árán tarthatnánk meg, és készek vagyunk inkább a ránk váró bizonytalan sors súlyos megpróbáltatásait magunkra vállalni.« Hasonló elvhűség vezette élete minden tettében, de egyéniségéből fakadt, hogy a mindennapi élet kicsinyes dolgaiban ez a következetesség néha kissé merevvé vált, s maga számára is nehézkesssé tette az életet. Ez az élet egyébként a nyugodt, kiegyensúlyozott ember élete volt: logikus, megfontolt léptekkel haladt mindenben előre, semmit el nem sietett, nyoma sem volt hennfe a mai id'Ők' ideges kapkodásának. Nem volt a sok szó embere, de sokszor a hallgatása is beszélt és megnyugtatólag hatott. Nehéz volt elképzelni türelmetlen, hangos vitatkozónak. Heves ellenvélemény esetén, ha csak nem elvi kérdésről volt szó, inkább elhallgatott. Szigorú tanárnak tartották, de az iparkodó gyenge tanulóval szemben 'nagy megértést tudott mutatni. Akik csak hivatalos távlatból (ismerték, elcsodálkoztak volna baráti körben megnyilvánuló közvetlen kedélyességén, és a kicsinyek iránt mutatott meleg szívéin: a jó lelkű emberek természetes egyszerűségével ereszkedett le a kis gyermekekhez és tudott gyönyörködni játékaikban. Bizonyos férfias szemérmesség tartotta vissza, hogy lelki életének dolgairól nyilatkozzék, de elvszerű, komoly lelkiismeretessége nyilvánult meg itt is. Kötelességeihez mindig hű, tisztalelkű szerzetes, lelkiismeretes papi lélek volt, aki a pasztorációs munkában is megmutatta kötelességtudását, amikor hosszú éveken át a véneki hívek lelki gondozását végezte.