Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943

14 ban IV. Bála és Laszkarisz Mária leányát, Margitot, a szentéletű domonkos apácát a szentek sorába iktatta. A magyar szentek száma eggyel gyarapodott. A magyar ég egy csillaggal gazdagabb lett. Oly csillagok ők a magyar égen, amelyek bevilágítanak a magyar múltba és biztató reménysugarakat lövelnek a magyar jövendőbe. Történelmünk legszomorúbb korszakaiban, legnagyobb megpróbáltatásaink idején született és dicsőült meg Szent Margit, a magyar nép legújabb szentje. A tatárpusztítás lezajlása után az 1242-ik év végén született, amikor még romokban hevert az ország. Élete áldozat volt a szenvedő magyar népért. A jó Isten kegy esen fogadta kiválasztottjának az áldozatát, mert az elveszettnek hitt Magyarország újra talpraállt és még századókon át, különösen az Anjouk és a Hunyadiak korában, nagy hatalomnak és tekintélynek örvendett. A második világháború legnehezebb szakában került a szentek dicsőséges galériájába, amikor a lét és a nemlét határára került a magyar nép. Honvédeink haláltmegvető bátorsággal harcolnak az állig felfegyverzett ellenséggel a Kárpátok előterében. Az itthoni védtelen és fegyvertelen magy arok ezreit ellenséges bombák ölik, pusztítják, amelyek házainkat rombadöntik és ősi kultúrértékeinket megsemmisítik. Az a remény tölti el szívünket, hogy Szent Margit, a magyar nép legújabb szentje, a szép magy ar liliom, buzgó imádságával kieszközli majd számunkra az Egek Uránál a szenvedések és a megpróbáltatások megszűnését és a mindnyájunktól annyira óhajtott szebb és boldogabb magyar jövendőt. »Pannóniában nőtt teljes szép viola, Jó magyar nemzetnek biztató hajnala, Szent Margitunk esedezzél nemzetünkért Az Istennél. Szép mtígyar liliom/« Dr. Berta Orbán. NB. Dolgozatom összeállításában a kivetkező munkákat használtam: Lovas Elemér: Árpádházi Boldog Margit. Meszlényi Antal: Magyarországi Szent Margit. Gábriel Asztrik: Szent" Margit. (Magyar Szemle, 1944. XLVI. kötet,'3. [199.] szám.)