Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943

9 mal és korbácsolásokkal is kinozta gyönge testét. A szenvedésekből alaposan kivette részét. Krisztus Urunk alázatos és engedelmes volt egészen a -kereszthalálig és annyira szegény, hogy, amint ő maga mondta: »A rókák" nak lukaik, a madaraknak fészkeik vannak, de az Emberfiánák nincs hová lehajtania fejét.« Margit is alázatos volt előjáróival és apácatársnőivel szemr>en. IIa csak sejtette, hogy valamelyik nővér valamiért neheztel rá, rögtön térdre borulva kért tőle bocsánatot. Bocsánatot kért akkor is, ha őt sértették meg. Alázatosan végzett minden szolgai munkát. Nem riadt vissza a legnehezebb, a legpiszkosabb munkától sem. Legnagyobb öröm akkor töltötte iel szívét, ha a legsúlyosabb betegeket ápolhatta, ha a legundorítóbb betegségben szenvedtek is. Az isteni szeretet mellett nagy hely jutott szívében a felebaráti, a szenvedő embertársak iránti szeretetnek is. Nem akarta, hogy királyi származása miatt kivételes bánásmódban részesítsék. Alázatos szíve mindig nagyon fájt, valahányszor királyleányi mivoltát juttatták eszébe. [ A szegénységet is rajongásig szerette. Szegény volt étkezésében és ruházatában. Nem szerette az új ruhákat. Ha ilyent kapott, rögtön elcserélte kopott, rongyos 'ruháért. Szülei ajándékokkal halmozták el. ö ezekből semmit elem tartott meg magának, hanem mind elosztogatta elsősorban a szegényeknek, mert a szegénységgel együtt a szegényeket is nagyon szerette. Követte isteni Mesterét az engedelmesség erényében is. Engedelmes volt előjárói és a rendi szabályok iránt oly hősi fokon, hogy az engedelmesség ellen (sohasem vétett. Minden parancsot teljesített. Fogadalmait élete végéig'hűen megtartotta, pedig nem volt számára könnyű dolog a szerzetesi fogadalmak megtartása. Különösen a szüzességi fogadalmát fenyegette veszély többízben. Föntebb már említettük, hogy Béla király a tatárpusztítás idején tett fogadalmáról megfeledkezett. Négyízben akarta férjhezadni Margitot állami érdekből. Már láttuk, hogy az első házassági terv nem sikerült. Margit kolostorban maradhatott. Szentünknek még háromszor kellett kemény harcot vívnia a szerzetesi életért, hogy Krisztus jegyese maradhasson. A gyászos emlékű Mohi után IV. Béla király Frigyes osztrák herceghez menekült. Frigyes azonban rútul visszaélt a menekülő király szorult helyzetével, összes kincseitől megfosztotta és az orzág három határszéli vármegyéjének az átadására kényszerítette. Szomorú szívvel menekült tovább dél felé a kifosztott király azzal n reménnyel szívében, hogy eljön majd az idő, amikor Frigyest gálád tettéért felelősségre vonhatja. Ez az idő elérkezett. Béla a tatárok kitakarodása után hamarosan annyira erős lett, hogy Frigyessel leszámolhatott. A bécsújhelyi csatában Frigyes életével lakolt gyalázatos eljárásáért. Birtokain Ottokár cseh király és Béla az 1254-iki egyezmény értelmében úgy osztozkodtak, hogy Stájerország Béláé, a többi tartomány pedig Ottokáré lett. A két király a most keletkezett barátságot házassággal is meg akarta szilárdítani. Ottokár ellátogatott Budára. Béla a szigeti zárdába is elvitte