Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

61 gondolunk azokra, akik már az örökkévalóságba távoztak és boldog örömmel azokra, akik előtt a hála meleg érzésével mélyen hajtjuk meg fejünket. Amikor tanárainkra emlékezünk, a magyar bencés előtt, a magyar bencés történelmi alakja előtt tisztelgünk. Büszkék vagyunk arra, hogy Szent Benedek magyar fiainak tanítványai lehettünk. Büszkék arra, hogy nemzetünk tanítómesterei neveltek bennünket, — az évszázadok tapasztalataival felépített bencéspedagógia szellemében. Hálás szívvel gondolunk rájuk, mert ők adtak útravalót a nehéz életútra és ők neveltek öntudatos magyar férfiakká mindnyájunkat. Nehéz volt az az út, amelyet bejártunk, s nehéz az az út, amelyet ma is járunk. Mi, öreg diákok, akik ma egybegyűltünk, tartozzunk bár idősebb vagy fiatalabb évjárathoz, mindnyájan a magyar élet egy-egy nehéz szakaszát jártuk be. Az idősebbek ifjúságát még bearanyozta a századforduló békés boldogsága, de mi is átéltük az első világháború minden szenvedését és ifjak, öregek együtt gyötrődtünk a trianoni Magyarország minden keserű fájdalmában. Ismét harcban áll a magyar, ismét az ősi magyar virtussal küzd a hazáért. Drága fiaink, testvéreink küzdenek a harcmezőkön és ebben az emlékező órában gondoljunk rájuk is. Imádságos lélekkel kérjük a Mindenhatót, vezérelje haza őket és áldja meg a béke nyugalmával sokat szenvedett nemzetünket. Amikor a nemzetünkért és a magyar jövendőért imádkozunk, lelkünk a magyar ifjúság felé száll. Nemzetünk kemény próbáját most a magyar ifjúság állja. Népünk virága küzd a csatamezőkön és minden tettével a magyar lélek harci lendületéről és haláltmegvető bátorságáról tesz tanúságot. Mi, öreg diákok ebben az órában büszkén gondolunk reájuk, s őket látva, hiszünk nemzetünk jövendőjében. Rájuk kell tekinteni nektek is, fiatal barátaim, mai bencés diákok. Ti még csak meneteltek az élet kapuja felé. A ti feladatotok az, hogy készüljetek. Készüljetek arra, hogy átvegyétek a mi feladatainkat, keményen, erős szívvel, magyar férfiakhoz méltóan. \ legjobb iskolából indultok az élet felé. A magyar bencésszellem szentelt hagyományai nevelnek arra a kemény küzdelemre, amelyet minden magyar férfiúnak meg kell harcolnia. Kötelességtek az, hogy a magyar földbe gyökerezve, magyar életet élve és a magyar nemzet eszményeiért harcolva haladjatok a közös nagy mag'var célok felé. Mi, a ti őrhelyeiteket előkészítő öreg diákok ezt kérjük, ezt kívánjuk, de ezt követeli a magyar haza is tőletek. Majd az igazgató szólt a régi diákokhoz. Megköszönte az iskolához és a bencés szellemhez való ragaszkodást és ígérte, hogy továbbra is a régi szellemben dolgoznak. Nemcsak a gimnáziumi korszak nyolc esztendejéért végezzük építő munkánkat — mondotta —, hanem azt szeretnők, ha szavaink még akkor is hatni tudnának, amikor testünk már összevegyül az anyaföld porával. Az ünnepély díszítő elemeit az intézet ének- és zenekara szolgáltatta Németh Döme tanár vezetésével.