Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942
55 állandó létszámváltozás miatt nem volt annyira alkalmas arra, hogy a .-csapat minden tagja erőteljesebb kiképzésben részesüljön. Hiszszük, hogy nagymarosi táborunkban ez sikerült, amint az Örsi és egyéni akadályverseny, az akadálytorna, az éjjeli gyakorlat és az » Örsi <v nap meg is mutatta. í » ! A cserkész országépítő munkájára való< felkészülés nem képzelhető el a komoly lelkiéletre való törekvés nélkül. Ezt szolgálta a 'mindennapos szentmisehallgatás, és' ezzel kapcsolatban a szentmise lényegének és szépségeinek feltárása, a közös imádságok, az esti lelkiismeretvizsgálat és az esti imánál mondott rövid elmélkedés. Felejthetetlen lesz a komoly célkitűzésű és kemény munkával, de mindig vidáman eltöltött napok emlékei közül a Visegrádra és Márianosztrára tett kirándulás, a mindennapos magyaros tábortűz. Emlékezetes marad q csapat számára a 18. sz. Lóczy Lajos cs. cs 1.tal vívott hadijáték, melynek befejezése után a »Lóczyak« vendégül látták táborunkat, hogy vacsora után közös tábortűzzel fejezzük be a 'kedves napot. Hálás köszönet igazi cserkésztestvériességükért. Utolsó tábortüzünk búcsúzás volt. Nemcsak a tábortól búcsúztunk. Búcsúzott a csapat szeretett parancsnokától, dr- Jámbor Mikétől, akit a Főapát úr bizalma az esztergomi bencés gimnázium élére állított. Megköszöntük neki azt a hét évi fáradhatatlan munkát, melyet — legnagyobbrészt mint csapatparancsnok — cserkészfiaiért áldozott, azt a sok értéket, melyet lelkiekben és gyakorlati ismeretekben csapatának adott. Kértük a jó Isten áldását, hogy új munkaterületén ugyanazzal az odaadással és eredménnyel dolgozhasson a magyar ifjúságért. Ez úton is köszönjük igazi cserkész-papi munkáját, melyet csapatunkért éveken át kifejtett. Július 19-től augusztus 3-ig mozgótábort rendeztünk 21 résztvevővel. A tábor parancsnoka Pápai Nárcisz, helyettese dr. Kelemen Atanáz volt. Győr — Budapest—Kolozsvár—Szászrégen—Görgényszentimre—Marosvásárhely—Szováta— Para jd—Bucsintető—Gyergyószentmiklós—Gyilkostó—Békásszoros útvonal városi értékeinek és természeti szépségeinek megszemléléséhez kapcsolódott az erdélyi magyar közvetlen megismerése. A megszállás éveinek elmesélt szenvedései, igénytelenségük, utunk minden állomásán megnyilatkozó szívességük nevelő hatással voltak cserkészeinkre. Egyik leglegkedvesebb élménye maradt a táborozó csoportnak a görgénvHzentimrei regös napok idején (július 21—26.) Görgényüvegcsürre rendezett kirándulása. A dunántúli városi cserkésznek és a nemzetiségi környezetben élő magyar falu leventéjének harmonikus együttműködése mindnyájunk számára felejthetetlenné tette a hangulatos tábortüzet. . Az eredményes táborozásért hálás köszönettel tartozunk Bajkó László ref. lelkész, Szőny; Propszt Kálmán hadnagy, Győr; dr. náziumi igazgató, Bende Vilmos, dr. Diósi Géza, Papp Dénes internátusi igazgató és dr. Gelencsér István gimn. tanár uraknak. A táborok befejezése után a csapat vezetését Simonyi Kunó vette át. A vezetői munkába szorosabban belekapcsolódott a csapat két volt vezetője: Pápai Nárcisz és dr. Kelemen Atanáz, valamint