Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942
12 zeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséget akar adni, és elő akar készíteni az egyetemi és más'főiskolai tanulmányokra. Az első oél mindenesetre alapvető jelentőségű. Ha valaki azt mondaná: fontosabb, hogy a gyermekem vallásos, jellemes, acélos•íkaratú férfiúvá fejlődjék, minthogy jól tudja a Pythagoras tételét, ezt semmiképen sem kifogásolhatnék. Az iskola minden erejével rajta is van, hogy vallásos, erkölcsös ifjúvá nevelje a Tábízott gyermeket, de ez semmiképen sem ellenkezik azzal, hogy Pythagoras tételére is megtanítsa, ha más okból — értelmének kifejlesztése végett — ez célszerűnek látszik. A művelődésnek — amit a gimnáziumnak 1 adnia kell —, az értelmi elem ugyan csak az egyik oldala, hiszen hozzátartozik még a magas erkölcsi felfogás, a nemesen érző lelkület a jónak és nemesnek gyakorlására, az egészség józan megóvására és testünk kellő gyakorlására való készség. Hasonlókép kiegészítője az általános műveltségnek még a szépnek szeretete és értékelése a természetben, az emberi művelődés minden területén, s 'az egyén belső és külső életében. (Általános utasítások 8. 1.) Ezeken felül figyelembe veendő, hogy az iskola által adott általános műveltségnek a középpontjában a nemzeti művelődésnek kell állania. Ezzel összefügg az is, hogy az iskola feladata, hogy az ifjúságot a magyar nemzeti társadalom öntudatos tagjává nevelje. (Ált. Ut. 36. lap.) Ez irányú nevelésének az a lényege, hogy az dfjúság élje át a nemzeti erkölcsi, szellemi, anyagi értékeit, hogy hazáját, rqagyarságát szerető, érte mindén áldozatra kész férfivá váljék. Az iskola munkája tehát nem lehet kizárólag intellektuális irányú. De ha nem is eshetünk a racionális korok észimádatába, azért ''kétségtelen, hogy az értelmi képzés a művelődés egyik 1 alapvető 'eleme marad mindig. E mellett az is igaz, hogy az értelmi munka, pl. a mennyiségtan tanulása a Jievelői célokat is előmozdítja. Hislzen — mint Kornis mondja 8) — »a matematika elsősorban az észt gerjeszti-fejleszti, formálisan csiszolja, de e mellett az akaratot is rendkívül neveli és erősíti. A matematikai feladatok megoldása ugyanis erős, szándékosan koncentrált, odaadó figyelmet kíván, nehézségek legyőzését, fejtörést, gondolatfájást okoz.« A gimnázium nevelő céljával tehát semmiképen sem ellenkezik az, hogy határozott, magiasabb értékű művelődési anyagot közvetítsen. Különben is a magasabb művelődés, a kultúra szolgálata mindig nevelő erő, mert az igazi kultúra a lelkierők uralmát jelenti az anyagi tényezők felett. Az iskola épen azért akarja magasabb műveltségi színre emelni a rábízottakat, hogy gondolat- és lelkiviláguk középpontjába a szellemi és erkölcsi értékeket állítsa, hogy az élet harcaiban is ezek érvényesüléseért küzdjenek. Ezeken kívül még valamit szem előtt kell tartanunk. Amint Willmann is megállapítja, az ifjúságot erkölcsössé kell tennünk, ismereteket és ügyességeket kell velük elsajátítatnunk, hogy előkészüljenek az életre, de e szubjektív célok' mellett ott van az 8) Matematikai és Fizikai Lapok. 1912. 234. 1.
