Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

57 ben ugyanazt követelni igazságtalanság volna, amint azt fentebb kifejtettük. Már a nemzeti hivatás kérdésénél is érintettünk erkölcsi el­veket, amelyek nélkül megfelelő megoldást nem lehet nyújtani. Ott már rámutattunk az engedelmességen alapuló nemzetszolgálat kö­telességére és a felelősségérzet fontosságára. A közösség szolgá­latának ezenfelül a hivatástudat ad igazán értelmet^ hiszen az igazi hivatástudat Isten akarata által kijelölt feladatot lát minden egyéni munkakörben embertársai szolgálatára. Aki magyarnak és keresz­ténynek vallja magát, annak tudnia kell, hogy ez elsősorban köte­lességet, másokért való áldozatos munkát jelent. Ehhez a munká­hoz pedig erőt az együttérző, egyetakaró szeretet ad. »Feltétlenül időszerű, sőt éppen ebben a hazug, véres világban szükséges, hogy hangozzék a szeretet szava. Hangjának túl kell harsognia az ágyúk dörgését és a gyűlölet vijjogását, mert ha a gyűlölködés és düh süketté és vakká teszi az embereket, végül, ha talán sorozatos há­borúk után is, mégis csak a szeretet lesz az az erő, mely az [embe­riségnek megadja az igazi békét és felépíti boldog jövőjét annál az egyszerű oknál fogva, mert más építő és boldogító erő nincsen a világon.« (Tornay K. id. írásában.) A kisegítés elvénél kifejtettük, hogy az mennyire megfelel a magyar viszonyoknak, s éppen ezért meg kell őriznünk a neve­lésben is a különböző tényezők együttműködését. Alapvető a család szerepe, hiszen ez nevel igazán a maga életében a többi családtagnak: egy kis közösségnek szolgálatára, megoldja az iskolánkívüli fegyelmezés kérdését és lehetőséget ad a szabadidő helyes felhasználására. Az iskola a valláserkölcsi neveléssel, nemzetismereti okta­tással és kiképzéssel, valamint az ifjúsági egyesületek működésé­vel minden irányban nevelt a közösségi feladatok megoldására. .-Íz iskolánkívüli ifjúság szervezeteiről is méltán írhatta az 1041. ádventi püspökkari körlevél: »A katolikus ifjúsági szerveze­tek soraiban nagy erő rejlik nemcsak a keresztény világnézet, ha­nem a nemzeti szellem számára is. Amint az ország összeomlása és a forradalmak pusztítása után a mi katolikus szervezeteinkből került ki a fölemelkedést lehetővé tevő ellenakció táborának zöme, épúgy hagyatkozhatunk ma is szervezett katolikus ifjúságunkra. Az ő lelki és világnézeti beállítottsága nem divat és pillanatnyi jel­szó, hanem a vallásos meggyőződés mélységeiből merített komoly­ság és megbízhatóság. Nincs semmiféle alakulat vagy divatos kí­sérlet, mely egy enrangú fegyvert állíthatna ezzel a lelki vértezettel szembe s a nemzet vezetői, jövőnk intézői akkor cselekszenek böl­csen, ha erre a kipróbált lelkiségre építik terveiket.« Az Egyház nevelői szerepe isteni parancson alapszik: »Elmen­vén tanítsatok minden nemzetet.« Történelmünk tanúsítja, hogy az ^gazi állammá alakulás a kereszténység felvételével együtt történt, s az első »nemzetnevelők« a térítő bencés szerzetesek voltak. Ez a munka azóta is állandóan folyik. A kisegítés elvén alapuló magyar életegységet fogalmazza meg a leventeképzés Végrehajtási Utasítása is. A leventeképzés

Next

/
Thumbnails
Contents