Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

31 osztályt 4 alcsoportra osztották fel: a) egyetemi végzettségűek, b) tanítók, c) magasabb képzettségű kereskedők, d) közepes hivatalnokok. De egyrészt az ő eredményeik is azt mutatják, hogy az iskolai eredmények szerint ez a négy csoport áll legközelebb egymáshoz, másrészről ez a további részletezés igen szétaprózná a csoportokat, és így gyengítené a statisztikailag kiolvasható eredmények értékét. Ezért ezt a négy osztályt közös csoportba foglaltam. A második csoportba kerültek a kisebb végzettségű hivatalnokok és az altisztek, a harmadikba az iparosok, a negyedikbe a kereskedők, az ötödikbe a földmívesek, s ia hatodikba a gyári munkások és napszámosok. A közölt táblázatokban először ,az 1940—41. kskolai év eredményét tüntetem fel

; osztályonként részletezve. Jól látszik az eredmények nagy változatossága, amint ez a statisztikában kis számok esetében mindig jelentkezik. Azért némi jellegzetesség már mutatkozik, és észrevehető, hogy a 2., 3., 4. csoportban az eredmények a felső ossztályokban javulnak, ami nyilván a negyedik osztály után erősebben érvényesülő kiválasztás eredménye. A következő táblázatban hozom ennek az iskolai (évnek, majd utána az. 1930—31. évnek összesített eredményét, s végül a két iskolai év eredményének egyesítését. Az utolsó táblázatban már 1329 tanuló szerepel, s ezek adatait vesszük alapul a tanulságok levonásánál. A táblázatokban feltüntetem mindegyik csoport középjegyét, és külön jelzem, hogy a csoport tanulói közül hány százalék a jelesrendű. Adataink összeállításával mintegy vízszintes keresztmetszetet készítünk az iskola szellemi életéről: milyen képet mutatnak egy adott időpontban az egymás mellé sorakozó, különböző osztályokból való gyermekek képességei? El lehetne gondolni az iskola függőleges keresztmetszetét is. Ekkor az első osztályosok eredményeit hasonlítanók össze ugyanazon tanulók 8 évvel később elért eredménvével, s igy képet kapnánk a különböző osztályba tartozó gyermekek szellemi fejlődéséről. Láthatnók, hol van nagyobb haladás a serdülés kora előtt és után — hol mutatkozik esetleg több visszaesés, letörés, mi lehet az iskola szerepe a szellemi érés elősegítésében stb.? Az ilyen vizsgálódás azonban csak akkor lenne igazán értékes, ha különféle iskolatípusok adatait lehetne egymás mellé állítani, hogy így láthassuk, a különböző képzési mód milyen hatással van a különböző szellemi tipusú gyermekekre. Ezért ezt a vertikális összehasonlítást itt nem végezzük el.