Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

Megnyilvánul ez akkor is, amikor az ember új anyagokat állít elő. Érdekes ebben az emberi gondolkozás és kutatás útját végig kisérni. Először a természetben megnyilvánuló nagy változatosságot egyszerűbb alkotórészekre vezette vissza az emberi vizsgálódás. Felismerte, hogy a világban megfigyelhető sokféle anyag kevésszámú — talán 92 — elemből tevődik össze. Ezek az elemek atomokból állanak, s az elemek atomjai különböző módon kapcsolódhatnak össze, és így más és más anyag molekulája lesz belőlük. Pl. két hidrogén és egy oxigén atom kapcsolatából viz molekula lesz (kémiai képlete: H,0), ami azt a legkisebb részecskét jelenti, amiben a viz tulajdonságai még megvannak. Hasonlókép az atomok különböző kapcsolataiból jön létre az a többi ezer meg ezer anyag is, ami a természetben előfordul. Az élőszervezet által termelt anyag molekuláiban mindig ott van a szén atomja, azért a szenet tartalmazó molekulák halmazát szerves anyagoknak, a többieket szervetleneknek nevezték el. A szerves anyagokban a szén atomjain kivül csak néhány elem — főleg oxigén, hidrogén és nitrogén — atomjai szerepelnek, de mégis igen nagy itt a változatosság, mert a szén atomoknak megvan az az ér? dekes tulajdonságuk, hogy belőlük nagyon sok — néha több ezer — össze tud kapcsolódni egymással és más atomokkal, s így hatalmas molekulákat alkotnak. Az ember később maga is elleste az összekapcsolás titkát, és így tömegével tud gyártani olyan szerves anyagokat, amelyek a természetben készen nem fordulnak elő. A nagy változatosságot néhány számadat jól mutatja. Ha a szénen kivül a többi összes elemek közül néhánynak az atomjai kapcsolódnak, a szervetlen anyagok molekulái keletkeznek; ezekből kerek számban 70,000 félét ismernek. Ezzel szemben a szénből és még 4—5 féle elem atomjaiból álló és jól kivizsgált szerves anyagok száma több mint 300,000. A szerves molekulák mesterséges előállítását az tette lehetővé, hogy sikerült az anyag szerkezetét alaposan kideríteni. A következőkben arról adunk rövid áttekintést, hogy a fizika mivel tud hozzájárulni ezekhez az érdekes eredményekhez. A kémia ugyan még a maga külön útját járta, amikor a műanyagok készítéséhez eljutott, de az utolsó évtized szorosabbra fűzte a két tudomány — a fizika és a kémia — kapcsolatait, és bizonyos

1, hogy a további fejlődésben a fizikai kutató módszerek is mindig fontosabb szerephez jutnak.