Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

26 is, amikor a A E. + A|

Ë vagy A Ei + A E2 + A E

s határozza meg a h h sugár rezgésszámát.

1

4) Meg kell még jegyeznünk, hogy nem elég a sugár keletkezéséhez a molekula mozgási energiájának változása, hanem az elektromos állapotban is változásnak kell lenni, mert a fény elektromos természetű jelenség. Az elektromos nyomaték rotáeio v. rezgés változása közben csak olyan molekulánál vátozhatik, amelynek van kész dipólusa. Dipolusnélküíi molekuláknál sem rotációs sem rezgési vonalak nem mutatkoznak az anyag szinképében. A rotációs vonalak rezgésszámából következtetni tudunk a molekula tehetetlenségi nyomatékára, és ebből a molekula belső szerkezetére.

1

5,) így pl. Mecke és munkatársai a viz (H

20) infravörös spektrumában vagy 17 sávot elemeztek, a rotációs, és rotációs-rezgési vonalak rezgésszámából kikövetkeztették a molekula tehetetlenségi nyomatékait, s ebből a belső szerkezetét. Eredményük szerint az oxigén atom 105°-os szög csúcsában van, a két hidrogén atom a szög o két szárán, még pedig a csúcstól 1A távolságra. 1

4) Ha a rezgésszámból átmegyünk a hullámhosszúságra, azt mondhatjuk, hogy a rotációs színkép hullámhossza 100 U. körül van, a rotációs-rezgésié pedig csak néhány ')., Ha elektronrezgés is szerepel, a hullámhossz a a tizedrészeiben fejezhető ki. 1

5) Ezt legegyszerűbben egy kétatomú molekulánál tudjuk áttekinteni. Legyen a tehetetlenségi nyomaték a súlyponton átmenő, és a két atomot összekötő egyenesre merőlegesen álló tengelyre vonatkoztatva J. Ha 0) a forgás szögsebessége, akkor a rotációt végző molekula mozgási energiája: E = J CO^. A mozgás p impulzusát megkapjuk, ha megkeressük E-nek tó szerinti differenciálhányadosát, ezért: p = Jtó. h A kvantumelmélet szerint a forgó testnél p csak — értéknek egész számú többh szőröse lehet: p = hol j bármelyik pozitiv egész számot jelenheti. Mivel írhatjuk, h°2

y c 1/12 1/ J

2(t)

2 P

2 E — /2 J (0

2 = 72 j = yj h . , h

2 azért a p = j értékeket figyelembe véve: E=r—TTJ

2- A kvantumelmélet további . 4 fejlődése szerint helyesebb, ha j

2 helyébe j (j —|— 1 értéket írunk, ezért az E végső képlete: Változtassuk meg a j értékét 1-gyel, vagyis j csökkenjen le j — l-re, tehát j —|— 1 j-re. Ekkor az energia csökkenése : h

2 h

2 El - E

2 = [j (j + 1) - (j - 1) j] = 2 j 8 7

1 J 8 TC

2 J Ezt a csökkenést kell elosztanunk h-val, hogy megkapjuk a rotációs sugár v rezgésszámát, tehát : h t