Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

20 ból, azáltal a viz forráspontja 0"52° C-sal emelkedik, akkor tudjuk, hogy a feloldott anyagnak m a viszonylagos molekula súlya. Hasonló az eset az olvadásnál, illetőleg fagyásnál is. Az oldatnak alacsonyakban van az olvadás pontja, mint a tiszta oldószernek. Újra a thermodinamika adja meg a törvényt, amely megmutatja, hogy mennyivel csökken az olvadáspont, ha 1 mol menynyiséget oldottunk fel 1000 gr oldószerben.

1

0) A viznél ez 1'85. Ha tehát m gr-ot oldunk fel valamilyen anyagból 1000 gr vizben, és azt találjuk, hogy ez az oldat nem 0°-nál, hanem csak —1'85° C-nál fagy meg, akkor tudjuk, hogy a feloldott anyag molekulasúlya in1

1) Ezen a módon meghatározhatjuk az oldható anyagok molekulasúlyát. A műanyagoknál ilyen eljárással meghatározott átlagos molekulasúlyok 10,000-től egy millióig terjednek. Vannak azonban oldhatatlan műanyagok is. Ezek molekulasúlyát közvetlenül nem tudjuk megállapítani, de valószínűleg jelentékenyen túlhaladják az egy milliót. A szerves anyagoknál ugy anis általában azt mutatja a tapasztalat, hogy annál nehezebben oldhatók, minél nagyobb a molekulasúlyuk. 4. A molekulák belső szerkezete. Wöhler a cyansav (HCNO) segítségével előállította az ezüstcyanatot és megállapította^ hogy ennek kémiai képlete AgCNO. Liebig ezüstöt oldott fel salétromsavban alkohol jelenlétében, és így durranó ezüstöt kapott, amelynek képlete ugyancsak AgCNOnak adódott. Heves vita kezdődött a két tudós között, mert lehetetlennek látszott, hogy két ennyire különböző természetű anyagnak egyforma lehessen a kémiai összetétele. A durranó ezüst ugyanis a legkisebb mechanikus hatásra hevesen felrobban, az ezüstcyanatnál pedig ennek nyoma sincs. A nagy vita nem volt hiábavaló. Kiderült, hogy nemcsak a molekulát alkotó atomok száma és természete fontos, hanem az is, hogy az atomok milyen módon helyezkednek el a térben, amikor a moleku'ában összekapcsolódnak. Izomér anyagok^ 1

0) AT= ° °^

198

6 To

2, hol qo az 1 gr oldószer megolvasztásához szükséges meleg kaloriákbaD és To az olvadáspont hőmérséklete. n) Módosul a jelenség, ha az oldott anyag molekulája az oldáskor részekre szakad szét, disszociál. Ez van az elektroliteknél. Ha pl. konyhasót oldunk vízben, akkor — elegendő híg oldatban — a konyhasó minden molekulája szétesik poz.töltésű nátrium és negatív töltésű klór atomokra. Igy a részecskék száma megkétszereződik, s ezért ha 1 mol sót oldunk fel 1000 gr vízben, az oldat úgy viselkedik, mint ha már 2 mol lenne benne feloldva; s így a fagyáspont csökkenése 2.1'85 = 3'7°. Az oldat tehát csak —3'7°-nál fagy meg. Ha több mol sót oldunk fel, a fagyáspont még jobban sülyed. így készülnek a hidegkeverékek. Ha 1000 gr vízben 289 gr sót oldunk fel, a fagyáspont —2l'2° C.