Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

15 azonban minden sósav molekulában lenne egy hidrogén molekula, akkor a 22 4 1 sósavban összesen 6.10

2

3 hidrogén molekula lenne, aminek összes súlya 2 gr-ot adna ki. Már pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy 22-4 1 sósavban csak 1 |gr hidrogén van. Ezért minden sósav molekulában csak egy fél molekula hidrogén lehet. Tehát a hidrogén molekula két félből — két hidrogén atomból — tevődik össze. Hogy a hidrogén molekula több részre — több atomra — nem bomlik szét, azt abból tudjuk, hogy bármilyen hidrogén tartalmú gázból veszünk 22-4 l-t, sohasem fordul elő, hogy annak hidrogén tartalma 1 gr-nál kevesebb lenne. Hasonló tapasztalatokból tudjuk, hogy pl. az oxigénből, nitrogénből is két atom egyesül egy-egy molekulává. Az oxigén molekula viszonylagos súlya 32 volt, ezért az oxigén atom súlya 16 lesz. Hasonlókép a hidrogén atomsúlya 1, a nitrogéné 14, a szénatomé 12 stb. Láttuk azt is, hogy 32 gr oxigénben (1 mol) N = 6.10

23 molekula van. Mivel az atom fele a molekulának, azért 6.10

2

3 oxigén atom súlya 16 gr. Hasonlókép következik, hogy 6.10

2

3 hidrogén atom súlya 1 gr. Ugyanannyi nitrogén atomé 14 gr, 6.10

2

3 szén atomé 12 gr stb. Vizsgáljunk most egy vegyületet. Az ammónia gáz a tapasztalat szerint nitrogént és hidrogént tartalmaz. A mérések szerint 17 gr ammóniában 14 gr nitrogén és 3 _gr hidrogén van. Tudjuk, hogy 14 gr nitrogén N = 6.10

2

3 atomból áll, 3 gr hidrogén pedig 3 N atomból. Ezért az ammónia molekulában 3-szor annyi hidrogén atomnak kell lenni, mint a nitrogén atomok száma. Lehet, hogy az ammónia molekulában van 1 nitrogén atom és 3 hidrogén (NH

3), vagy két nitrogén atom és 6 hidrogén (N

2H

6) stb. Mivel a nitrogén viszonylagos atomsúlya 14, a hidrogéné 1, az első esetben az ammónia molekula súlya 17, a másodikban 34, stb. Tehát a molekula súlyát kell meghatároznunk, ha el akarjuk dönteni az ammónia molekula szerkezetét. Az előző fejezetben ismertetett módszerrel megmérhetjük az ammónia viszonylagos molekula súlyát. Az eredmény 17, azért az ammónia kémiai képlete NH

3. A műanyagoknál a szerves testeknek van nagy jelentőségük, azért nézzük azt a szerves testet, amelyet Wöhler 1828-ban először állított elő mesterségesen. Ez a karbamid. A kémiai elemzés szerint a karbamid 20<>/o-a szén, 44 66%-a nitrogén, 26 66%-a oxigén és 6"66

0/o-a hidrogén. Ez annyit jelent, hogy ha 60 gr karbamid anyagot vizsgálunkj abban 12 gr szén van, 28 gr nitrogén, 16 gr oxigén és 4 gr hidrogén. De 12 gr szén N = 6.10

2

3 szénatomból áll, 28 gr nitrogén 2 N atomból, 16 gr oxigén N atomból és 4 gr hidrogén 4 N atomból. Ezek szerint a karbamid molekulájában min-