Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

9 ezek közül % repül jobbra-balra. Egy molekula a baloldali lapot mc

2 erővel szorítja kifelé, % molekulánál ez az erő tehát Ha tehát a baloldali — és minden más — lapra ható nyomást p-vel jelöljük. írhatjuk: p = "

' . A gázok nyomását azonban a tapasztalatból nyert törvénnnyel is kifejezhetjük. Boyle, Mariotte és Gay-Lussac állapították meg kísérletileg ezt a törvényt, amelynek legáltalánosabb alakja : pv = RT, vagyis: Ebben az egyenletben p jelenti a gáz nyomását, v pedig egy mol mennyiség térfogatát. A mol mindig annyi gr-ot jelent, amennyi a gáz molekulasúlya. Megállapodás az, hogy az oxigén molekulasúlya 32, tehát 32 gr oxigén ad egy mol mennyiséget. Amint majd látni fogjuk, a hidrogén molekula 16-szor könnyebb az oxigén molekulánál, ezért a hidrogén molekula súlya 2, s így 2 gr hidrogén ad egy mol mennyiséget. A T az abszolút hőmérséklet, R pedig egy állandó szám, amelynek értéke kereken 2 kalória. (1 kalória az a melegmennyiség, amelyik 1 gr viz hőmérsékletét l°-kal emeli. Az R értékét mechanikus egységekben is ki tudjuk fejezni, s ekkor R = 8'3.10

7 erg.) A gáz p nyomására két képletet kaptunk; egyiket a repülő molekulák ütődése szolgáltatta, a másikat pedig a közvetlen tapasztalat. Mielőtt a két képletet egybevetnők, megállapodunk abban, hogy az 1 mol gáz v térfogatában levő molekulák összes számát N-nel jelöljük. De ha v cm

3-ben N molekula van, akkor 1 cm

3-ben v-szer kevesebb: N Az 1 cm

3-ben levő molekulák számát V e'.őző levezetésünkben n-nel je'ö'.tük, tehát írhatjuk: n= ^ lázért a molekula-ütközésből kapott képletet még a következő alakban is írhatjuk nme' Nme* P = r = 3v" IIa ezt egyenlővé tesszük a tapasztalati nyomás-képlettel, akkor v-vel való egyszerűsítés után kapjuk Nme

2 = 3RT vagy mc

2 = 3 ^ T Az N értékét ugyan még nem ismerjük, de mint látni fogjuk, kísérletileg meg lehet határozni. Az ^hányadost — ami 1 * 38.101

6 erg értékű — k betűvel szoktuk jelölni, s így Írhatjuk: me

2 = 3kT. Tudjuk, hogy 1/

2 mc

2 adja az rr? tömegű és c sebességű test mozgási energiáját. Ezért eredményünket úgy mondhatjuk ki, hogy a repülő molekula mozgási energiája