Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

58 a jövőben, még ha csak kezdetleges kiképzésben részesült is, éppen olyan kiváló harcosnak fog bizonyulni, mint amilyen a múltban, tehát a világháborúban is volt.«

8) Bizonyításként előttünk áll Kárpátalja elfoglalása jórészt néhány hetes újoncokkal. Még inkább lehet állítani, hogy a katonaköteles kor előtt nem szabad nagy fontosságot tulajdonítani egyes katonai szakismeretek elsajátításának. A légvédelmi oktatás és kiképzés tantervét néhány hónapja módosították (VKM. 167.436 1940. IX. sz. rendelet). Az ebben megállapított évi 8 óra azonban legfeljebb az önvédelemhez szükséges felkészültséget adja meg. A 14 éven felüli ifjúság ezenkívül különleges légvédelmi szolgálatra is kötelezhető. (Legtöbb helyen beosztást is nyertek a hatósági segélyosztagosok közé.) Az ehhez szükséges oktatást és kiképzést is össz"hangba kell hozni az iskola munkájával. d) Ifjúsági egyesületek szervezése terén aligha érheti a mulasztás vádja az iskolát. Inkább szétaprózódásról, túlterhelésről lehetne beszélni. A közösségi gondolat erősödése egvrészt egyetemesebb szervezeteket kíván, másrészt ezek irányítására az ifjúság köréből kiválasztott vezetők képzését is sürgeti. Mindezt egy-egy iskola nem tudja maga körében megvalósítani. Ami mindig helyi feladat marad, az ma is sürgető parancs: határozott terv alapján megteremteni az együttműködést egy iskola különböző egyesületei között. Ezt az együttműködést egyébként sem lehet biztosítani felsőbb paranccsal, az erős központosítás pedig minden egyesületi életnek elevenséget, lendületet adó egyéni kezdeményezést sorvaszthatja el. A nemzetneveléssel célzott egységet kifejezésre is kell juttatni. Az Iskola és Élet c. folyóirat 1938-as évfolyamában az öszszes iskolafajok vezetői nyilatkoztak az egységes nemzeti szellem kialakításának szükségességéről. Ha szakműveltségben az egyes iskolák különfélét is nyújtanak, a nemzeti műveltség közlésében kifejezésre juttatják az egységet. De ezenfelül külső formát is kell adni az egységnek. Ezen nem szükségképen egyenruhát kell értenünk. Az egységet közös tett, közös ünnepség sokkal jobban el tudja mélyíteni. Ebben az irányban vár még legtöbb munka az iskolára és általában az egész társadalomra. 3. Minden nevelési elmélet, törekvés csak annyit ér, amenynyit a tényleges nevelők meg tudnak belőle valósítani. A legszebb tervezet és rendelkezés is papirosra vetett álom marad megfelelő végrehajtás nélkül. Ezért az egész nemzetnevelés kérdésében legfontosabb a nevelők kérdése, kik végezzék ezt a munkát. Kiindulásként hangsúlyoztuk, hogy a nemzetnevelésben a magyar honvédszellem minden erényét fejlesztenünk kell. A honvédszellem pedig nem egy foglalkozási ág sajátsága, hanem minden igazi magyar férfi lelki alkata. A katonaság és a nemzet akkor forr igazán egybe, ha ez az elv valósággá válik. Ebből az is következik, 8) Hamis források. Magyar Katonai Szemle. 1940. ápr.