Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

55 A mulasztások magyarázatában szinte közhely az elmúlt évtizedek korszellemének káros hatásáról beszélni. Az egész nemzeti társadalom szempontjából Szekfü Gy. Három nemzedék c. könyve világos képet nyújt, a középiskola sajátos kérdéseiben Dékány István A közösségi és állampolgári nevelés c. cikke (Magyar Paedagógia. 1939. ápr.) értékes adatokat hoz. Ez az írás kimutatja, hogy a liberalizmus iskolája az egyéni szabad érvényesülés hangoztatásával háttérbe szorította a szociális szempontokat (individualizmus). Minél több hasznos tudást követelt, mert a szabad versenyben az értelmi felkészültség a "legfontosabb, s így egyoldalúvá lett (intellektualizmus). Az értelmi tudás értékét ásók biztos adat birtoklásában látta, de a jelen kérdésekhez éppen azok bizonytalansága miatt nem akart nyúlni (pozitivizmus). Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy 1850-ben hazánkban Ausztriával való közjogi kapcsolatunk következtében a német-osztrák rendszer honosodott meg és lett a középiskolai szervezet és tanulmányi rend alapjává. Az 1883. évi alapvető középiskolai törvény, ennek mindannyi módosítása és kiegészítése egytőiegyig a .gróf Thun-féle 1849. évi Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich c. rendeleten alapul, bár a/. 1791. évi országgyűlésről kiküldött rcgnikoláris bizottság »educatio nationalis«-ának szellemében ez újabb törvények és rendeletek igyekeztek a magyar középiskolát nemzeti tartalommal megtölteni. Sajnos azonban ennek a nemzeti irányú ismeretanyagnak beillesztése mint többlet történt meg, mellette megmaradt jóformán egészében a német-osztrák művelődéshez szabott ismeretanyag is«. (Az 1934: XI. t.-c. miniszteri indokolásából.) 11a tehát ma külföldi mintára hivatkozva támadjuk a magyar közoktatást, magatartásunk gyökerében hibás, mert a mult legnagyobb hibája is az idegen szellem szolgai másolása volt. A mindenki által kívánt új szellemet azonban csak nevelésünk megújításával tudjuk elérni, amely viszont a meglevő keretek megújítását is megköveteli. a) Ha a valláserkölcsi és a hazafias nevelés terén ma nem is éri komoly vád az iskolát, kétségtelenül törekedni kell tudatos nemzetnevelésre. Az Általános Utasítások gazdag anyagot tartalmaznak, s nekünk ebből hangsúlyoznunk kell a közösség szolgálatának gondolatát. Ez magában foglalja a hivatásra való előkészülést, a társadalmi csoportok (rendek) összefogását, a honvédelmi szolgálatot. ,4 hivatás nem lehet egyszerűen külső körülményektől, hatalmi szóval megjelölt szerep kinek-kinek a társadalom egészében. A keresztény gondolat szerint a Gondviselés mindenkit képességeinek megfelelő állásba hivott meg, így a hiv atás végső eredményben Istentől kapott megbízás, a munka — még a pusztán földi célok érdekében is — Istenszolgálat. Az egész emberi társadalom, eg\ nemzet tulajdonképen nagy munkaközösség, mely a kü'önféle emberi szükségletek ellátása szerint különböző, de egymásra rászoruló csoportokra (rendekre) tagozódik. Mindenkire vár olyan szerep a nemzeti közösségben, amit Isten neki szánt és tőle vár,