Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
37 csúcs a rúd végén, mert ugyanakkora feszültség mellett nagyobb távolságra tud átugrani a szikra egy csúcsos elektród felé, mint gömbalakú testek között. Úgy gondolta, hogy a villám nemcsak függőlegesen közeledhetik a ház felé, hanem ferdén is, de a legferdébb villám is legfeljebb 45°-os szöget zár be a függőlegessel. Ha tehát a rúd felső csúcsából 45° alatt huzunk minden irányban egyenest a rúd körül, az ezek által alkotott kúppalást zárja be azt a térrészt, amelyet a villámhárító megvéd. Szerinte tehát a megvédett alapkör sugara megegyezik a rúd magasságával. Ez a nézet meglehetős elterjedt volt a legújabb időkig. Egészen uj szempontokat hozott Melsens brüsszeli fizikus tanár működése. 1863 szept. 10-én a villám becsapott a brüsszeli városháza tornyába. Melsenst kérték meg annak a tisztázására, hogyan lehetne az épületet a villámcsapások ellen megvédeni? Ő 15 évig tanulmányozta a kérdést. Megállapította, hogy rúd-villámhárítőkkal ellátott épületekbe olyan sokszor becsapott már a villám, hogy ezeknek a védő hatásába egyáltalán nem lehet bizni. Nincs más helyes megoldás, minthogy vissza *kell térni Faraday eredményeihez. Ő megállapította, hogy fémmel teljesen körülzárt térbe semmiféle elektromos kisülés sem tud behatolni. így kell tehát a házakat megvédeni. Már Lichtenberg felemlítette Salamon templomát, amely több mint 1000 éves fennállása alatt egyszer sem károsult meg villámcsapás következtében, mert teljesen fém födte, és az oldalár, is ott voltak a fémcsatornák az esőviz levezetésére. Ilyenformán kellene az épületeket is védeni. Mivel teljes fémfödés a legtöbb esetben bajosan használható, Melsens fémhálót — mintegy fémkalitkát — ajánl a házak megvédésére. A háztető hosszában és széltében fémvezetékeket kell elhelyezni, hogy ezeknek hálózata ne engedjen elektromos hatásokat a házhoz. A vezetékre több helyen csúcsnyalábot kell helyezni, de ezeknek nem kell magasra nyúlni. Fontos a jó földelés. Azonban Melsens sem tisztázta teljesen, hogy a hálónak a szemei mekkorák legvenck, hogy még biztosan védelmet adjanak. Ezt a kérdést csalc .Schwaiger modern vizsgálatai döntötték el. 1 5) A villámhárító működésének tisztázását csak azóta remélhetjük, amióta a néhány millió voltos feszültséggel végzett laboratóriumi kísérletek megvilágították a kisülés lefolyását. ígaz, hogy a villámnál szereplő hatalmas feszültségeket laboratóriumokban nem sikerül elérni, de a kísérletek alapján már elég biztos következtetéseket tehetünk. Különbséget kell tennünk váltakozó feszültség és a csak egyirányban működő feszültség hatása között. Az a távolság átütéséhez szükséges E feszültség arányos a távolsággal: E = C. a, hol a C arányossági tényező függ az elektródok természetétől. Váltakozó feszültség esetén pl. a félméteres távolság átütéséhez szükséges feszültséget különböző alakú elektródok között a következő kis táblázat mutatja: Schwaiger a müncheni technikai főiskola tanára es a magasfeszültségű laboratórium vezetője.
