Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

29 Az elektromos erőteret erővonalakkal szoktuk szemléltetni, amelyek egy pozitív töltésen kezdődnek, és valahol negativ töltésen végződnek. A számítások szerint a légkör összes pozitív töltése ke­reken ugyanannyi, mint a Föld negativ töltése. Azok az erővonalak tehát, amelyeknek egyik végük a Föld negativ töltésében van, mind végződnek valahol a légkör pozitív töltéseiben, még pedig már a troposzférában, mert ennek határán túl már nines észrevehető mennyiségű elektromosság. A troposzféra határán túl tehát nem mennek az erővonalak; itt már nines elektromos erőtér. A világ­űrben levő megfigyelő számára tehát a Föld nem látszik elektromos golyónak: a Föld elektromos jelenségei a troposzférán belül ját­szódnak le. A légkör pozitív töltése szintén okozhat áramot, ha elmozdul. A mi céljainkra csak a függőleges áramok lehetnek hasznosak, azért azt nézzük, mi idézheti elő a pozitiv elektromosság Tüggőle­ges elmozdulását? A függőlegesen felfelé fújó «szél, amely a levegőt, és íg\ annak elektromos töltését is elviszi. IIa nem vagyunk nagyon közel a Föld felszínéhez, az emelkedés sebessége gyanánt normális körülmények között is vehetünk 50 cm-t másodpercenkint. IIa ezt megszorozzuk a cm' 1 pozitiv töltésének fent kapott átlagos értéké­vel (2.10 egység) a függőleges irányú áram erősségére 0'3.10— anipért kapunk. Ez majdnem 10-szer ^gyengébb áram, mint a légköri elektromosság elmozdulásából fentebb kapott érték (2.10— 1 0 am­per), azért a pozitiv elektromosság elmozdulása nem adhat jelen­tős hatást a légköri elektromos áramhoz képest. \ an azonban a légkörben még egy jelenségcsoport, amelyet külön meg kell vizsgálnunk. Ez a felhők és a csapadékok elektro­mossága. Láttuk, hogy a feszültségesés átlagos értéke 100 volt mé­terenként. Esőben ez az érték sokszor tízszeresre nő (a potenciál­változás iránya is sokszor ellenkezőre fordul); felhőknek, különö­sen zivatarfelhőknek a hatására pedig, néha már a felhőtől több km távolságban is, eléri a 10,000 voltot méterenként. Gondoljuk el, hogy 1 km sugarú nagyjából gömbalakú felhő­től 3 km távolságra 4000 voltot mértünk méterenként. A számítás azt mutatja, hogy ekkor a felhő töltése 20.10 1' tudományos egység. A felhő minden köbméterére tehát átlag 5 egység jut. Mivel pedig az 1 m ; felhőben levő eső mennyisége átlag 5 cm 3, azért 1 cm ; esőviz összes töltése átlag 1 egység. Ha fél mm sugarú esőcsep­pekre gondolunk, egy esőesepp töltése 5.10— 4 egység. Ez kereken milliószor akkora, mint egy ion (vagy elektron) töltése. A cseppek kialakulására vonatkozó ismereteink ezzel összhangba hozhatók. A köd- és felhőcseppecskék sugara 0.002 és 0.05 mm között van. Ha ezekből több összeolvad, akkor — körülbelül a 0.03 és 0.05 mm közötti sugárnál — megkezdődik a lebegő felhőszcmccskék cső­Cseppé való átalakulása. Az esőcseppek sugara még tovább növe­kedhetik, elérheti 2.5 mm értéket, de az ennél nagyobb cseppek már szétporlanak az esésnél. A legnagyobb cseppcknél az esés se­bessége kb. 8 m másodpercenként. Ha azt gondoljuk, hogy a fentebbi példában szereplő fél mm sugarú esőesepp 0.005 mm sugarú kis cseppekből tevődik össze,

Next

/
Thumbnails
Contents