Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
23 gel hoztuk mozgásba a részecskét, mert annál nagyobb annak a sebessége. A y o r s tó f e s z ü 1 t s é g 1 millió 10 millió 100 millió 1000 millió 10,000 millió volt volt volt volt volt az elektron hatástávolsága 360 cm 43 m 330 m 2-7 km 23 km a proton halástávolsága 1"3 cm 1 m 60 m 2-3 km 34 km 6 km az % részecske hatástávolsága 0-1 cm 6 cm 4 m 0-25 km 34 km 6 km Ebből a táblázatból következtetnünk lehet, mekkora feszültségnek kell az elektromos részecskét mozgásba hozni, hogy az, a teljes légkört átszelve, eljuthasson a Föld felszínéig. Clay számítása szerint, csak akkor tud az elektromos sugár átjutni a légkörön, ha a gyorsító feszültség legalább négyezermillió (4. 10 H) volt. A légkör ellenállása miatt Kolhörster szerint az egész kozmikus sugárzásnak csak ,,' ( l része jut le a Föld felszínéig. Természetesen a légkör vastagságában vannak ingadozások. Ha több levegő van felettünk — ilyenkoi a barométer nagyobb légnyomást mutat —, akkor ez többet nyel el a kozmikus sugárból, ezért a tapasztalat szerint magasabb barométer állásnál a kozmikus sugárzás valamivel gyengébb. Ez az ú. n. barométer-hatás. A kozmikus sugárzás azonban nemcsak a légkört tudja át szelni, hanem még oly nagy marad a sebessége, hogy a földbe vagy a viz.be mélyen bele tud hatolni. Regener a Bodeni-tóban még 230 m méh ségben is ki tudta mutatni a sugár jelenlétét, Clav pedig a/. Adeni-öbölben még 250 m mélyen is. Kolhörster koincidencia készüléke a Stasszfurti bányában még 403 m mélységben is mutatott kozmikus sugarat, pedig a 406 m földréteg 1000 m vastag vizrétegnek felei meg. Ennek a sugárnak a gyorsító feszültsége legalább egy billió volt lehetett. Ha 100 m vastag páncélfallal védenők magunkat, ez a sugár még azon is áthaladna. Kolhörster mérései szerint a Föld felszínére jutó kozmikus sugárzásnak kb. 1 o/o áll ilyen nag\ áthatolóképességű sugarakból. Az. északi fény tárgyalásánál láttuk, hogy a Föld mágneses tere nagyon megnehezíti az elektromos sugárnak, hogy eljuthasson a Föld felszínéhez. Legkönnyebben a mágneses sarkok vidékét tudja megközelíteni, és legnehezebben jut az egyenlítőhöz. Störmer számításai szerint az egyenlítő mentén csak oly elektronsugár tud eljutni a Föld felszínéig, amelynek a gyorsító feszültsége legalább 20,000 millió volt (2,10 lr t volt). Ez a körülmény arra is alkalmas, hogy eldönthessük segélyével, hogy miből áll a légkör külső határához érkező kozmikus sugár. Mi csak a Föld légkörében tudjuk a sugárzást vizsgálni, itt pedig az eredeti sugárhoz már hozzákeveredik az a sokféle elektromos részecske és elektromágneses hullám, amelyet a lefelé száguldozó sugár a levegő atomjaiból kiszakít. Ezek a másodrangú sugarak is nagy sebességgel haladnak lefelé, és ezért nem k">nn\ű kielemezni közülük az eredeti sugárzást. A Föld mág-
