Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938
'20 »3. A rendes leezkéknek csak reggeli órákra szorítása mind Buda és Pest fekvésének tekintetéből, mind más fontos okoknál fogva igen czélszerü, és a tanárok nagyobb része által már régen óhajtatott« ..., azzal a kiegészítéssel, hogy a tanároknak önművelésükre legyen egy szabad hétköznapuk. »4. Millyen változások volnának a leczkék lajstromában...? Millyen tanulmányok volnának még felvenni,... vagy épen kihagyni valók?« Ezekre a kérdésekre Jedlik »azon nézetből nem felel, mivel alapos és czélszerü feleletet csak az illető karok gyűléséből vél adathatni.« »5. Mellyik nyelv látszik a tanításhoz legalkalmatosabbnak, kivált tekintettel a tárgyra, vagyis a tudományokban mentől nagyobb előmenetelre? És mivel Professzorainknak nagyobb része több nyelveket egyaránt beszél, még is mellyikben volna kiki közülök a saját szakjában legjáratosabb?« Erre a kérdésre, amelynek hátterében az elnémetesítés célja rejtőzik, Jedlik így fejtette ki véleményét: »Mi az előadási nyelvet illeti, arra nézve jelen körülményeink között még azon esetben is, ha csupán csak a kérdésben érintett minél nagyobb előmenetel vétetnék tekintetbe, elmondhatni: Hic Rhodus, hic salta. Alolirt az előadási nyelvre vonatkozólag három tekintetre fordítja a figyelmet, mellyek közül egyik a tudományokban minél nagyobb előmenetel, második az osztrák álladalombani iskolák egyformasága, harmadik a nemzetiség.« »Első tekintetre nézve tagadhatatlan az, hogy minden ember azon nyelv segítségével tehet a tudományokban legnagyobb előmenetelt, a mellyikben leginkább jártas. Ha a tudomány megszerzése végett még egy új nyelv tanulására kényszeríttetik, az előmenetel is kényszerített és épen ezért nem a lehető legnagyobbik leend, hanem csak ollyan, a minőt a latin nyelven tanuló ifjaink az anyanyelvükön tanuló külföldi ifjakhoz képest tehetnének; úgy tetszik, ez vala a legfontosabb ok, hogy minden nemzetek az általánosan használt latin nyelven kiadván saját élő nyelvükön kezdették a tudományokat tárgyalni és terjeszteni, s miként a tapasztalat mutatja, várakozásukat dús eredmény koszoruzá.« »Az osztrák álladalom iskoláinak egyformaságára nézve igen kívánatos volna ugyan, ha az iskolai nyelv mindenhol egyenlő volna; de ez jelen állásunkban aligha kivihető, mert ha a tudományokban minél nagyobb előmenetel a behozandó egyformaságnak áldozatul vettetnék is, az osztrák birodalomban a latinon kívül nem létezik nyelv, mellyben annyi különböző nyelvű nemzetiségek összpontosulnának, ezt pedig valószínűleg már csak azért sem fogadják el, mivel a Gleichberechtigung aller Nationalitäten elv által mindegyik nemzetiség feljogosíttatott saját nyelvének szabad használatára és művelésére, mit leginkább a tudományoknak nemzeti nyelveni előadásával hiszi eszközölhetni.« »Már most legnehezebb kérdés, hogy honunkban, hol alig van város, mellyben több nemzetségű polgárok nem találtatnának, miképen határoztassék meg ez vagy amaz városnak mellyik legyen a nemzeti nyelve. Erről már a hírlapokban is jelentek meg némelly