Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

9 nyelvtanítók voltak. Reisinger János kegyesrendi tanárt 1840 novemberében nevezték ki az egyetemes és magyar történelem tanárának. Amikor a magyar nyelv, mint tanítási nyelv, egyre nagyobb tért hódított, Reisinger bizonyos tárgyakat ugyan még latinul kívánt előadni, a magyar történelem magyar előadására azonban szívesen vállalkozott, csak egy-két évi haladékot kért, mert még nein beszélt jól magyarul. De mivel még 1848-ban sem tudott magyarul előadni, jún. 18-án nyugalmazták. (I. rész. 61. old.) Geringer főbiztos visszahelyezte állásába, sőt ő lett a dékán 1850. márc. 31-én; mint dékán a régebbi szokás szerint latinul vezette a kar Diariumát. Reisinger általában meggyőződéses híve volt az új rendszernek, de igyekezett megőrizni magyarságát; nemcsak német^ hanem magyar nyelven is adott elő.

1) Jedlik a kegyesrendiek pesti székházában gyakran megfordult, és így meghittebb viszony fejlődhetett ki közte és Reisiuger között. Petzval Ottó 1888 9-ben a gyakorlati geometria tanszékén helyettesített. Még 1887-ben konkurrált, mint a csillagda díjtalan gyakornoka a felsőbb matematika tanszékére, amelyre mint rendkívüli tanárt 1889-ben ki is nevezték. Ezt megelőzően, de még 1839-ben konkurrált a gyakorlati mértan rendes tanári állására, azonban nem őt, hanem Petzelt Józsefet, az olmiitzi katonai (iskola matematikusát érte a kinevezés 1841-ben. Petzval a felsőbb mennyiségtan rendkívüli tanáraként működött 1848-ig, amikor ápr. 4-én a gyakorlati mértan »magántanítójává« lett, tehát abban az időben, amelyben a geométerek tömegesen kezdtek examenre jelentkezni. 1848 vége felé a »rendkívülileg rendezett« hadi tanfolyamon Petzval a mechanikát, Gelenczey Pál a fizikát adta elő, mint kinevezett tanár, holott ezek a tárgyak Jedlik tárgyai voltak. (I. rész. 61—2. és 65. old.) A császári minisztérium véleménye-szerint 1851-ben Petzval »erkölcsisége és politikai viselkedése kifogástalan , és ezért jún. 6-án véglegesen ki is nevezte a felsőbb mennyiségtan rendes tanárának.

2) Jedlik a Jellemzések« c. jegyzetében »15—21« számmal jelölt tanárról írta, hogy Ez a forradalom kiütésével a nyugtalankodó ifjúsággal tartott, üléseiben részt vett, velők kokettérozott, általuk magát tanárrá választatta, és éljeneztette, más collegainak főkép 15 18-nek megbuktatására segédkezeket nyújtott, 9—10-et sem bánta volna helyéből mozdíttatni, azért helyébe az ifjaknak 13 12-ot ajánlotta. Ez a reformok folytában, midőn Augustus 4-dikén 8 órai ülésben az előadási órák rendezésében a két nyelvem előadásokra szánandó órák kiszemelésében némelly nehézségek fordultak elő, nem átallotta kimondani, miszerint das Beste wäre es denen Vorlesungen in 2 Sprachen mit einem Schlage ein Ende zu machen, und alle Wissenschaften nur in der deutsche Sprache zu vortragen. () mennyire örülhetnek ezen embernek mag\ar nártolóji, lia megtudnák, miféle kígvót neveltek kebelükben!« Ezek a sorok Petzval Ottóra vallanak annak ellenére is, hogy i) Szentpétcry i. m 113. 270. 190, 335, 376. 387, 384—5; 392. old. ^ Szentpétcry i. m. 215, 205. 270, 374, 381, 414. old.