Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•24 élénkségben tartani.« — Érdekes, hogy a kiváló német fizikus, Kundt. viszont magát a dörzsölési villamosgépet bővítette két szívóval; ezeket a forgó üvegkorong egyik átmérőjének két végében helyezte el; dörzsölő vánkost pedig csak egyet alkalmazott, szemben az egyik szívóval. A fő- és mellékszívók szerepének kísérleti tisztázása végett Jedlik két próbát tervezett az »Előjegyzetek Holtz-féle villamgép alkotására vonatkozólag« c. lapon: »1. Tétessék kísérlet, melyben a villamosság ott fogassék, a hol a másodrendű szívók működnek, az első rendű szívók pedig legyenek ez esetben másodrendűekké. 2. Köttessék össze a felső másodrendű szívó a leydeni palaczk belső felületével, a tagadó elsőrendű szívó pedig ugyan azon palaczk külső felületével. Az alsó másodrendű szívó köttessék össze egy másik palaczk belső felületével, az igenleges elsőrendű szívó pedig a külsővel. A palaczkok önkéntes kisülései valószínűleg egymást felváltva fognak bekövetkezni.« Hogy erre miből következtetett, azt nem jegyezte fel. Érdekesen magyarázza ugyanitt a gép szeszélyes viselkedését, melyet — több írásából következtetve — valószínűéin 1868-ban vagy 69-ben tapasztalt: »N. B. Julius hó 8-dikán, valamint 6-dikán és 7-dikén is nagyon rökkenő meleg lévén, a Holtz-féle gépet, mely egy olyan szobában állott, mely a nap sugaraitól közvetlen meg nem melegítter tett, nem volt lehetséges töltött palaczk által felébreszteni. A melegebb szobában lehetett ugyan működtetni, ámbátor gyöngébben, mint egyébkor, de 12 —14 másodpercz múlva a forgatás megszűnte után már egészen elveszítette a villamosságát. Ha ismét forgásba hozatott, akkor ismét felébredt, de mi előttem meglepő volt, ellenkező villamossággal, mint előbb. Isméti tiz másodpercz nyugvás után újonnan forgásba hozatván, megint olyan villamossággal működött, mint kezdetben, de 10 mpercz múlva megint ellenkezővel. Ezen időszaki megfordulásnak az oka abban rejlik, hogy midőn az üveg korong megállíttatott, villamosságát 4—6 mpercz múlva már elvesztette, és a tevőleges szívóktól egyik oldalon, a nemleges szívóktól, illetőleg a szívókkal összeköttetésben álló condensator palaczktól a másik oldalon ellenkező irányban kapott villamosságot, mint előbb, azt magából a szívókba (— a nyelvekbe —) bocsátotta, s így az álló korongnak tevőleges területét nemleges állapotra villanyozta meg. Tiz mpercz után éppen ellenkező irányban történt a villamosság be vagy kifolyása.« Nagy sűrítőknek a megtöltésére a Holtz-gép kiválóan alkalmas, a megtöltött telep azonban könnyen visszahat, átcseréli a sarkokat. ez pedig a kísérletezőre sokszor kellemetlen. Ezt a jelenséget magyarázza Jedlik a »Tapasztalások a Holz-féle villámgépnél« c. már említett, 1869 márciusában keltezett jegyzetének 4. pontjában; egyúttal megadja a póluscsere megszüntetésének a módját is. »Ha a villámgép és — vezetői, miután közöttük villamszikrák már megjelentek, egy leydeni palaczk belső és illetőleg külső felületével érintkezésbe hozatnak, és a nélkül, hogy a gép forga-