Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•21 dotta, előí'utárjai a dinamó-villamos gépeknek. így csak természetes, hogy Varley is szerkesztett elektromágneses dinamót, mégir.kább az, hogy Jedliket, a dinamó-villamos elv első feltalálóját, nagyon érdekelte a Iloltz-, Tôpler-ïéle gépek működése, és hogy ilyeneknek a módosításával maga is foglalkozott. Hazánkban a Holtz-féle gépet 1868. aug. 26-án mutatta be először Vochlei Alajos, az egri érseki liceum természettan'-tanára a magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben tartott, XIII. nagygyűlésén; gépe azonban »a levegőnek túl nedvessége miatt« nem működött. Ezen a gyűlésen Jedlik rezgési készüléket mutatott be; ő az akkori viszonyokhoz mérten korán, valószínűen már 1867 folyamán szerzett Holtz-féle, továbbá szívókkal módosított Töplert'éle gépet. Ennek alkotórészeit cserélgetve, módosítgatva törekedett a gép szeszélyeit megismerni, hatását fokozni. Észrevételeit a »Holtz féle gépre vonatkozó tapasztalatok« címen állította össze: »1. Ha a szivó nyelvek oly hosszúak, hogy hegyök a két üveg közé érjen, jóval későbben áll be a megfordulás, de a működés gyöngébb.« »2. Gummival ragasztott papírral a hatás gyengébb, mint schellakkoldattal. Gummival ragasztott vastagabb iró papirossal a villamosság minden esetben legföllebb 20 néhány fordulat után megfordult. Csak akkor lehetett némileg a villamfolyamot megfordulás nélkül feltartani, ha a papirboriték ... (— ívalakú törzse jóval szűkebb, mint a két vége. —) Ha az összekötő köldök (— a keskeny törzs —) csak kétvonalnyira megkicsinyíttetett (— szélessége kb. 4—5 mm —), akkor csak ugy lehetett a folyamot felébreszteni, ha a golyók egymást megérintették. — Ha azonban a \illamosság feszültsége bizonyos fokot elért vagy ezen magasabb feszültségnél a palaczkok kisültek, akkor a villám is megfordult.« »Az üveg borítékának valamivel jobb vezetőnek kell lenni, mint a puszta vagy gyantával bevont üvegnek. Ha a légköri nedvcsséget az üveg magához vonván oly vezetővé válik, mint a boritéka, akkor a gép nem működhet, mert a vele közlött villamosság a korong felületén minden irányban egyenletesen elterjed. Innen van, hogy két gép közül a nedves levegőben az ébreszthető föl, melyiknek papirosa a másiknál, akár ragasza, akár papirvastagsága miatt, jobb vezető. De ezen jobb vezetős boritékú korongoknál a villamosság igen könnyen megfordul, s azért nem igen ajánlhatók.« (— A jobban vezető borítékokról még lesz szó. —) »3. A fös/ívók általellcnében ónlevélleli beboritás kisebb vagy nagyobb mértékben igen határozatlan eredményt adott.« »4. A mellék szivók általellcnében alkalmazott ónlevél azt okozza, hogy a palaczkok kisütésénél a gép egész villamosságát azonnal elveszti.« »5. Jó volna tehát a szivó hegyeket papírral ugy körülvenni, hogy a papir a hegyen túl kiálljon. Ez talán gátolhatná a villamosság kimenetelét és igy a megfordulást is, valamint gátolja a levdeni palaczkok kisülését. — Csak azt kell még kikutatni, czélszerübb e a papirl pusztán hagyni, vagy schellakkal bevonni, vagy épen a közönséges papir helyett Schönbcin-féle papirt venni?«