Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

19 hasonló gépet szerkesztett Töpler Ágost, a dorpati, majd rigai, gráei, drezdai politechnikum tanára. Gépét 1865-ben ismertette a Poggendorff-Annalen 125. kötetében. Első gépének forgó elektroíorja két szigetelt félköralakú fémlapból áll, amelyről fémkefék vezetik el az elektromosságot. Töpler a gép működésének állandóságát úgy biztosította, hogy két gépet szerelt egy közös tengelyre: a lőgép megosztó táblájának töltését azonos kivitelű kisebb gép tartotta állandó értéken. Mind a Varley-, mind a Töpler-féle első gépnek fémelektródja szükségképen részekre van osztva, e miatt a gép elektródjai csak időszakonkint, bár rövid megszakításokban kapják a villamosságot. A villamosságnak folytonos áramlását Holtz Vilmos berlini tanár oldotta meg azzal a szerencsés fogással, hogy részekre osztott forgó fémelektrofor helyett egyetlen, szigetelő anyagból készült korongot alkalmazott. Gondolata nagyon termékenyítően hatott a magasfeszültségű elektromos gépek szerkesztésében. Abból indult ki, hogy a szigetelő korongnak szomszédos részeit magasfeszültségű, ellenkező jelű villamossággal is meg lehet tölteni a nélkül, hogy ezek egymással rövid idő alatt egyesülnének. Egy forgó üvegkoronggal szemben, egyik átmérőjének a két vége táján egy-egy hegyesvégű papírnyelvet helyezett el; ezek felelnek meg a \ arley-gép két megosztó táblájának. Az egyik nyelvvel közölt pozitív töltés megosztóan hat az üvegkorongra, ez a nyelv felé fordított oldalán negatív, az ellenkező oldalon kissé gyöngébben pozitív lesz. Ezt a pozitív töltést el kell távolítani, hogy a megvillamozott korongrészlet a másik papírnyelv elé érve, ezen erős megosztást fejthessen ki. E végett Holtz a papirnyelvekkel szemben, az üvegkorongon túl, lémszívókat helyezett el; ezek felelnek meg a V arley-gép gömbjeinek. A lémszívókra kifejtett megosztás erőteljesebb, mint az üvegre; a szívók tűiről nagy mennyiségben ömlik a negatív elektromosság az üvegkorongra, ezen közömbösítik a pozitív töltést, sőt fölös negatív töltéssel is ellátják. Az első félfordulat után tehát a forgó üv egelektrofor egyik félkörének mindkét felszínén negatív villamosság gyülemlik össze. Ezt a negatív töltést az eddig közömbös másik papírfegyverzet hegyes nyelve, illetőleg a vele szembe helyezett fémszívó »felszívja«, az üveget közömbösíti, míg maga a papírnyelv negatívvá lesz. IIa már most a nyelves papírfegyverzet a forgó korong síkjával párhuzamosan helyezkedik el, de úgy, hogy a nyelv csúcsa a forgás irányával ellenkező irányba mutat, akkor a nyelv törzsével szembe a forgó korongnak már közömbösített területe jut, és ezt a papírfegyverzet megosztás útján pozitív villamossággal tölti meg. A korong másik oldalával ugyanezt cselekszi a fémszívó, melyet munkájában megsegít az első szívóról idevezetett pozitív villamosság. Igy tehát a korong tovább forogva, alsó félkörének mindkét oldalán pozitív töltést szállít az első nyelv és fémszívó felé, amit ezek »felszívnak«. A villamos töltések a papírfegyverzeteken és ft szívókhoz kapcsolt elektródokon egyre fokozódnak, annyira, hogy az elektródokat széthúzva a gép, mint Jedlik szokta mondani: »hányja a szikrákat«. 2*