Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

282 ból pedig egynek a kimaradást engedélyezte, egyet pedig szabály­szerű magaviseleti érdemjeggyel büntetett. Megtévelyedésük annak rovására írható, hogy a gyengébb aka­ratú és rendezetlen családi viszonyokat látó ifjú a nagy város csá­bításában elveszti lába alól az erkölcsi talajt akkor, amikor az is­kola felügyeletét a tömegekben maga felett elveszni érzi. A tanári karnak az eset tisztázásában az nehezítette meg dol­gát, ami később a legnagyobb megnyugvást szerezte, az osztálytár­sak és tanulótársak semmit se tudtak a fegyelemsértésről. A bűnö­sök, mert osztályuk szellemétől elszigetelve álltak, titkolóztak any­nyira, hogy még egymásról is keveset tudtak. Ezen az eseten kívül harmadfokú fegyelmi büntetésre is a szo­kottnál többször volt szükség. A VIII. osztályból még 5, a VII. osz­tályból 2, a VI. osztályból 2 tanulót dorgált meg az igazgató. A szerető szigorúság keménysége teremtheti csak meg ugyanis a fegyelmet akkor, mikor az ifjúságot körülvevő társadalom fegyel­mezetlenségben rángatózik. Ebben az áramlatban keressük okát annak, hogy az előző évekhez viszonyítva aránytalan felszökést mutat a fegyelmi esetek száma. A napi sajtó valósággal Ínyenc falatnak tartja egy-egy iskolai fegyelemsértés kiteregetését. A tanulók olvassák, és soha nem a jóra buzdulnak tőle, hanem a legtöbbször túlzott leírásból csak a bűn csábítása ásít rájuk. Tanulóink fegyelmi állapotának általános jellemzésére az a ta­nári kar véleménye, hogy ifjúságunk uralkodó jellemvonása a be­csületesség. Zálogát találjuk ennek abban a gyermeki bizalomban, amely elsősorban az alsóbb osztályokban főkép az osztályfő iránt fenntartásnélküli, a felsőbb osztályokban pedig az érzékeny és küz­ködő lelkek megértést keresésében mutatkozik meg. Nagy örömmel tölti el a tanári kart az a tapasztalat, hogyí minden ellenőrző és osztályozó értekezleten szép százalékban adhat magaviseleti dicséretet, pedig ezt csak azok a tanulók kaphatják meg, akik tanulótársaik előtt úgy r kiérdemelték, hogy a tanári kar valójában már csak tekintéllyel látja el az osztályok kialakult véle­ményét. c) Tanulmányi állapot. Az 1934: XI. t. c. alapján készített új tanterv a nm. VKM. 5200/1937. ein. B. sz. rendeletével az I. osztálya ban ismét módosult. így a természetrajz megszűnt, a föld- és nép­rajz tanítási anyaga heti 5 órát kapott, de annyira kibővült, hogy a szaktanár az I. félévi módszeres értekezleten •aggodalmát jegyző­könyvbe kívánta foglaltatni. Vélemény re ugyanis az, hogy a földrajz tanításának ezzel az új beosztásával nem látja biztosítottnak, hogy a magyar gyermek hazájának föld- és néprajzát kellőkép megis­merheti. A tantervet egész menetében — mert nem jelent meg — nem ismeri, de félő, hogyha a tanuló csak az első osztály ban és ak­kor is csak fél évig foglalkozik hazájának nép- és földismeretéyel, tudatlanabbul hagyja el az iskolát, mint eddig. Az I. o.-ban a mennyiségtan és mértan heti óraszáma 4 lettj, de — bár az évi óraszám 32-vel kevesebb — az elvégzendő tan­anyag csak a közönséges törtekkel végzendő műveletekkel csök-

Next

/
Thumbnails
Contents